A válságadókról

Ezért az új válságadók alapvetően különböznek az előző kormány által bevezetett bank- és Robin Hood-adótól - magyarázta -, magasabb a mértékük és más a céljuk is. Az adórendszer versenyképesebbé tételén keresztül - amit az egyéb adóterhek csökkentése eredményez - a gazdaság olyan lökést kaphat, hogy gyorsabb növekedési pályára állhat. Az adócsomag ugyanis azt a célt tűzi ki, hogy a gazdasági növekedés egyik gátját képező magas élőmunkát terhelő adók, illetve 2013-tól a társasági adókulcs csökkentése tegye versenyképesebbé a magyar gazdaságot, s közben a költségvetés EU és IMF által elvárt egyensúlya ne sérüljön. E kettős célt úgy kívánja elérni, hogy a személyi jövedelemadó-terhelést kisebb mértékben 2011-től, majd a társasági és személyi jövedelemadót középtávon tovább csökkenti. Az adócsökkentés rövid távú forrását pedig az újonnan bevezetett válságadók képezik. Ezeket előreláthatólag addig kell fizetni, amíg a jövőben megvalósítandó államháztartási költségcsökkentés és az adócsökkentéstől várt gazdasági növekedés miatt beszedett többletadó hatására a költségvetés - válságadók nélkül is - ismét egyensúlyi állapotba kerül.



E kormányzati cél eléréséhez három fő feltétel teljesülése szükséges: a gazdasági növekedés, az államháztartási költségek csökkentése, melyhez át kell alakítani az állami ellátórendszereket és sikeresen be kell szedni a válságadókat. A válságadók beszedésének azonban jelentős kockázata van - mutatott rá Torma Levente. Az adóban érintett egyes - különösen a tőzsdei - cégek a részvényeseik nyomására eleve vitathatják a válságadók létjogosultságát. Arra is számítani kell, hogy lehetnek cégek, amelyek megpróbálnak részben vagy egészben kibújni az adó alól, például a részvénytársaság kiesebb részekre való feldarabolásával , hogy az egyes egységek ne legyenek kapcsolt vállalkozások. Megváltoztathatják a tevékenységi körüket is, vagy megtehetik, hogy egyes, nem adóköteles tevékenységeiket kiszervezik , esetleg újragondolják a cég magyarországi letelepedési formáját is.