A sikeres százas

- Hirtelen jött ötletként vettem pár éve egy öreg Danuviát, és azóta nincs megállás. Naponta nézem az interneten a veterán motorokat, beléjük szerettem - mosolyodik el Büki László, aki elismeri, híján van az öreg gépek felújításához szükséges technikai ismereteknek, de jó szakemberekre talált hobbijához.

- Ezt a típust 1947-48-ban kezdték gyártani a Csepel Művekben. Hozzám gyűjtőtárstól került, szerencsére alapvetően jó állapotban volt. Új festést kapott, a motor szétszerelése, átvizsgálása természetesen nem maradhatott el. Ezt a veteránmotoros körökben ismert nagyatádi mesterre, Csernek Balázsra bíztam. Munkájáét dicséri, hogy most az eredetivel teljesen azonos állapotú a gép, amihez az is hozzájárul, hogy még a gumiabroncs is a gyárból kikerült állapotnak felel meg - mutatta a Ballon Emergét a kerekeken.

A 100/48 elődje, a Csepel Túra néven ismert 100 köbcentis motorkerékpár volt az utolsó típus, amely a WM nevet is viselte és az első gyártmány Csepelen a háború befejezését követően. Erős bölcsőváz, berúgókar, kétfokozatú, lábkapcsolású váltó, 3 lóerős, 45 kg-os kétütemű motor voltak a főbb jellemzői.

Ezen az alapon elindulva Jurek Aurél és Jurek Jenő sikeres konstrukciót hívott életre amikor 1947-48-ban a Csepel 100-ast megalkotta. Abban a korban korszerű kismotorkerékpár megoldásai nem külföldi minták másolatai, jelentősen meghaladták a korábbi Csepel Túra jellemzőit.

Új henger, új forgattyúsház, jobb motorbeépítés, háromfokozatú, lábkapcsolásos sebességváltó, kedvező esztétikai megjelenés: ez volt a 100/48. A három lóerőnél erősebb motor akár 75 km/órás sebességre is felgyorsította az egyszemélyes gépet. A kényelemről csavarrugós első lemezvilla gondoskodott, a rugózatlan hátsó futómű ütéseit a hatalmas ülés alatti spirálok tompították. A lassítás elöl, hátul vékony dobfék feladata volt. A 100/48 megbízható működését a piac kedvezően fogadta és a versenypályán is megállta helyét.

Büki László tervei között a gyűjtemény gyarapítása szerepel. - Nem a különlegességeket keresem, elsősorban a magyar gyártmányok érdekelnek, illetve az itthon szériában forgalmazott más típusok - árulta el, s ígéretet tett rá, további érdekességekkel is szolgál olvasóinknak.

A LÖVÖLDE TÉREN KEZDŐDÖTT
A Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvek a XX. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt, az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. Alapító tulajdonosa Weiss Manfréd gyáros volt. Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882- ben. Pár hónap múlva áttelepültek a Soroksári útra, majd innen 1892- ben az akkor még szinte puszta Csepelre költöztek.

Lóerő rovatunk további hírei itt!