Kiadót keres regényéhez a fantasy író, Gabriell Gelassar

Nemcsak határozottságát, tehetségét és bátorságát tekintve emelkedik ki a zalalövői Gergály Gábor, alias Gabriell Gelassar társai közül, hanem mindenekelőtt a fantáziája az, amitől különleges: nem is csoda, hiszen fantasy írónak készül.

- Már alig bírtam kivárni, hogy végre a kezembe foghassam - csillant fel a fiú szeme, amikor meglátogattuk zalalövői otthonában, ahol gyorsan elő is került beszélgetésünk legfőbb tárgya, az első regénye.
De kezdjük a legelején!

- Egy éve végeztem el a technikusit a Széchenyi István Szakközépiskolában, utána angolt tanultam, majd letettem a nyelvvizsgát, igazából a hosszabb távú terveim között is az anglisztikai tanulmányok szerepelnek, ezért is álltam most munkába ideiglenesen, hogy pénzt gyűjtsek az egyetemi tanulmányaimra.

A tanulmányok közben pedig mindig írogatott pár sort a laptopjába, nem is gondolta, egyszer még regény lesz belőlük. Már az általános iskolában elragadta a fiatalembert a fantasy filmek és játékok világa, barátjával maguk is megpróbálkoztak számítógépes játékok készítésével, csakhogy híján voltak a jó történetnek.

- Anélkül pedig semmit nem ér az egész - folytatta Gábor. - Ezért elkezdtük kiművelni magunkat, sok regényt olvastunk, gyűjtöttük az ötleteket, amiből aztán lassan egy történet, majd történetek bontakoztak ki, a végén már egy egész szép kis világot alkottunk magunknak. Lassan kezdett fontosabbá válni a történet és annak a kitalálása, mint maga a számítógépes játék.

Gábor nem tagadja, az elvetett mag termékeny talajra hullott, hiszen hatalmas fantáziával áldották meg az égiek az ifjú írót, aki az általános iskolai évek után sem hagyta abba az írást.

- A legnagyobb kedvencem egy viszonylag kevésbé ismert angol szerző, David Gemmel. A stílusa és a filozófiája is nagyon közel áll hozzám, nála a történet nem csupán események sorozata, hanem sokkal több annál: az emberi lélek legmélyére hatol. Bátorít és óv egyszerre, miközben egy középkort idéző fejlettségű világban játszódik, ahol ugyanúgy megtalálhatók a boszorkányok, óriások és törpék, mint más fantasy regényben. De mégis az emberekre koncentrál.

Gábor természetesen olvasta a fantasy-regények talán legnagyobbikát, a Gyűrűk Urát , s mindamellett, hogy elismeri erényeit is, kicsit száraznak találja: túl hosszúak a leírások és a cselekmény nélküli monológok.
Szobájában a polc roskadásig telve van a különböző fantázia világokban játszódó könyvekkel. Nehezen tudna kedvencet választani közülük, de mint mondta, ezzel a legtöbb fantasy rajongó így van. Aki egyszer rákap erre a világra, annak nem lesz favoritja, örök kedvence, inkább mindig az újabbat keresi, egyre többet és többet akar.

- Többféle világ létezik, különös lényekkel, sárkányokkal, tündérekkel, mindenkinek megvan a sajátja, az enyémben ez utóbbiak élnek, az úgynevezett Elfek. Róluk szól a történet: az emberi királyság uralkodója meghal, helyette nagyratőrő, ám velejéig gonosz ember ül trónra, aki bár szövetséget köt az elfekkel, valójában egészen sötét indoka van erre - kezdte mesélni a történetet, amelynek címe a borító alapján Senandir - A háború démonai.

A titok nem lappanghat sokáig, s a háború sem várat magára, aminek során nemcsak az emberek, de az elfek is megmutatják igazi arcukat  meséli a szerő.  Számomra fontos az emberi jellemfejlődés leírása, ezért próbáltam erre összpontosítani a regényemben is: a cselekmény szinte másodlagos szál, a jellemek a mozgatórugói a történetnek.

Gábort már rengetegen olvasták az interneten is, mielőtt a regénye könyv alakot öltött volna. Egy fantasy történetekkel foglalkozó portálra ugyanis feltette a művét, ahol a tapasztaltabb írók, illetve olvasók kritikával illethetik a kezdő írót. Ízekre szedték őt is. Nem bánta, javított, örömmel fogadta mind a negatív, mind a pozitív kritikát.

Gábor 2007-ben kezdte a történetet, s lassacskán kiforrotta magát az ötlet: idén tavasszal fejezte be. Egykori magyartanára, Music Gabriella bátorította, bár a történet végével még adósa a tanárnőnek.

- Egyelőre magánkiadásban jelentettem meg, de remélem, hogy hamarosan felfigyel rá egy kiadó. Szeretném, ha minél több emberhez eljutna a regényem, minél többen megismernék azt a világot, amit én teremtettem.

Gábor mindenkinek ajánlaná a könyvet, aki szeret olvasni, mert bárki megtalálhatja benne a magának valót, hiszen nagyon sokrétű a történet érzelmi szála is. Tapasztalata szerint kevesen olvasnak, főleg a fiatalok, amin a fantasy csak javíthat, hiszen a kötelezőktől gyomorideget kapó iskolások szívesen utaznak ismeretlen és izgalmas világokba. 

A fiatalok körében hihetetlen népszerűségnek örvend még mindig a fantasy történetek varázslatos világa, amely a nyolcvanas években élték aranykorukat, ám az ezredforduló után új erőre képve, némiképp átformálva, de ismét a könyveladási és sikerfilm listákat vezetik. A Harry Pottertől a Híd a Terabithia földjén át egészen a Twilight sagaig a legkülönfélébb kalandozásokat tekinthetjük át.

- Nincsen korhatár, az éppen olvasni tudótól a hetven évesig, férfiak és nők, diákok és dolgozók, ahogy a képzeletben, úgy az emberek esetében sincsen határ és ez az, ami szerintem csodálatossá teszi a fantasy világát.

Magyarországon a rendszerváltásig csak nagyon szűk keretek közt tették lehetővé a fantasynek mint művészeti stílusirányzatnak a létezését, előnyben lehetne más országok olvasóközönségével szemben, ahol több szerző is próbálkozhatott. Nálunk a fantasy nemhogy jól meghatározható vagy nagyjából körvonalazott stílusirányzatként, de még olyan azonosítatlan irodalmi jelenségként sincs számon tartva, amely viszont olyan nagyságú műveket adott a világirodalomnak, mint A Gyűrűk Ura vagy A Végtelen Történet. A fantasy csak az olvasóközönség egy nem túl széles rétege, de semmiképpen sem a hivatalos irodalmi élet által elismert stílusirányzat egyelőre. Ám akik egyszer a rabjaivá válnak, azokat már semmi sem szabadítja ebből a világból, amelynek határait csak a képzelet szabja meg.