Égből kapott energia

A kollektorok a Nap sugárzását nyelik el, illetve alakítják át hőenergiává és nem keverendők össze a napelemekkel  oszlatott el rögtön beszélgetésünk elején egy félreértést Gáspár Nimród villamosmérnök, a téma szakértője.  

- Míg Nyugat-Európában már 2025 éve használnak napkollektorokat a háztartásokban és az iparban is, addig nálunk még csak most kezd elterjedni ez az alternatív fűtési mód az egyre nagyobb méreteket öltő villamosenergia- és földgázdrágulás következtében  jelezte a szakember.  Külhoni népszerűségének oka az energia-megtakarításon túl egyrészt a környezetvédelem fontossága, másrészt az állami támogatások viszonylag magas szintje. Nálunk mindkét területen (de főleg az utóbbit illetően...) látni elmaradást.

- A napkollektort használati meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencefűtésre lehet használni. Természetesen egy átlagos helyzetű család esetében általában csak az első lehetőség jön szóba  - vette át a szót Váradi Zsanett szaktanácsadó. - Egy jól méretezett rendszer az éves igény 6580 százalékát tudja fedezni a napenergia segítségével. A nyári szükségletet majdnem teljes egészében képes biztosítani, míg télen kiegészítő szerepet tölthet be.

A kollektoroknak egyébként két fajtájuk van: vákuumcsöves és síkkollektor. Nyáron a síkkollektorok energiatermelése nagyobb, télen pedig a vákuumcsöveseké. Ez is egy szempont lehet a választásnál, no meg, az is, hogy a jégverés súlyos károkat okozhat a tetőre felszerelt kollektorokban. Ugyanis míg egyes vákuumcsöves rendszerek esetében elég csak a sérült csöveket kicserélni, addig a síkkollektoros esetében az egész kollektort ki kell. Egyébként elvileg a vákuumcsövek jéggel szembeni ellenállása 2,5 centiméteres átmérőjű jégdarabokig garantált, a síkkollektorok edzett üvegje pedig ennél jóval többet is kibír.

- És hogy hogyan működik a rendszer?

- A kollektorból egy csőrendszeren keresztül az úgynevezett szolár tárolóba jut a hőhordozó közeg, amelyben egy spirál alakú hőcserélő található  -magyarázta Gáspár Nimród.  - A keringetés hatására a spirál, pontosabban az abban keringő hőhordozó folyadék fokozatosan átadja a hőt a tartályban lévő víznek, amely felmelegszik és annak felső részébe áramlik. A tárolónak fontos szerepe van, ugyanis ebben tároljuk és melegítjük fel a vizet  a napkollektor ugyanis csak akkor képes hőt termelni, ha süt a Nap. Ez az időszak viszont nem feltétlenül esik egybe a melegvíz-igénnyel. A tárolóból közvetlenül a melegvíz-, közvetetten pedig a fűtéshálózatba, vagy éppen a medencébe távozik a felmelegedett víz energiája. A rendszer része még egy szivattyús egység, ami a hőhordozó folyadékot keringeti, valamint egy úgynevezett szolár vezérlő, egy minikomputer, ami az egész működését szabályozza.

A szakember azt is hozzátette: egy átlagosnak számító rendszer komplett kiépítése körülbelül 500-700 ezer forintba kerül. A beruházás megtérülési ideje attól függ, hogy mekkora a melegvíz-felhasználás, de öt éven belül semmiképpen ne számítsunk pozitív mérlegre. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy egy-egy rendszer átlagos élettartama 1520 év, megéri a ráfordítás.


A  napkollektor és a napelem nem keverendő össze. Az előbbit melegvíz-előállításra használjuk,  az utóbbi közvetlenül villamos energiává alakítja át a napenergiát. Ugyanúgy használható a háztartási gépek működtetéséhez, mint más energiahordozókból előállított áram. Hosszú ideig az eszközök ára akadályozta az elterjedésüket, mára azonban a környezetbarát szemlélet térnyerésének köszönhetően hazánkban is egyre több helyen találkozhatunk vele.


Barangoljon SZÉP OTTHON mellékletünk cikkei között. Klikk IDE!