Badár Sándor néha bealszik

Zalaszentgrót - Poénjai mind-mind megélt dolgok, igaz események. Azt mondja, az az est az izgalmas, amikor spanolja a közönség, ha light-os nézősereg, akkor elképzelhető, hogy ő is bealszik. Ilyenre is volt már példa - jegyzi meg Badár Sándor.

Kiss Gyöngyvér

A stand up comedy  egyik leghíresebb arca már a dumaszínházas korszak előtt sem idegenkedett a világot jelentő deszkáktól. Ismeri a hagyományos színjátszás alapjait, ezeket ugyanabban az iskolában tanulta, mint pályatársai.

A katarzist számára mégsem egy közös játékkal színpadra állított Shakespeare dráma jelenti, sokkal inkább az a pillanat, mikor egyedül áll a pódiumon szemtől szemben közönségével. Mint mondja, szereti munkáját, akár a stand up-ról, akár a filmjátékról van szó, de már az is kielégíti, ha egyszerűen csak megy az utcán és szivacs módra szívja magába a történeteket.
 
- Színházban már jó ideje nem játszom  - mondta Badár Sándor.  - Régebben szerepeltem, de már akkor is elég erős szabadságigény volt bennem, s harcoltam minden olyan dolog ellen, ami kötődést jelent. Így aztán próbáltam azok elől a kötött munkahelyek elől is menekülni, ahol az ember minden nap robotol hatvan vagy hatvanöt éves koráig, és a színházat is ilyennek éreztem. Ugyanoda kell bejárni, ugyanazokkal az emberekkel kell dolgozni minden nap. Másfajta felfogást igényel mind a film, mind a stand up. Ezt egyedül csinálom, a magam ura vagyok, én döntöm el, mit fogok mondani és vállalom érte a felelősséget, tehát sok olyan élmény ér, amit a színházban nem kapnék meg.

 A szabadabb munkastílus amellett pedig talán még fontosabb szempont a humorista számára, a történetalkotásban való szabadság. Badár Sándor poénjai mind-mind megélt dolgok, igaz események.

-  Nem tudom másoknak mi a történetalkotási képe  - magyarázta Badár Sándor.  - Mindenkinek más a stílusa, Kőhalmi filozofikus, Bödőcs Tibi nyers, de nagyon elevenek a jellemformálásai. Nekem meg olyan megélt történeteim vannak, amik nem biztos, hogy másokkal bármikor is megesnek. A történetekhez persze vannak panelek, amikbe az ember belekapaszkodik, de hogy ezek milyen sorrendbe jönnek, vagy milyen szövegkörnyezetbe rakom össze őket, majdnem mindig a helyszínen alakul ki. Élet a közönséggel. Amennyire aktívak ők, olyan lesz az este. Amikor spanolnak meg tüzelnek, az az este izgalmas, de ha light-os a közönség, akkor elképzelhető, hogy még én is bealszom. Ilyenre is volt már példa.
 
Jópár filmben is láthattuk már Badár Sándort szerepelni, ilyen  a  Roncsfilm, a Kontroll, a Zsiguli, a Csudafilm.

-  A  vásznon  is   használhatja improvizációs készségét?
 
- Gyakran játszom Szőke András filmjeiben, amelyeknél szinte még forgatókönyv sincs. Arra alapozunk, ezt sokszor mesélem a stand up-on belül is, hogy Szőkével közösen éltünk meg sok mindent, ezekből tudunk táplálkozni  - fejtette ki a humorista.  - A forgatáskor elég egy-két utalást tennie a barátomnak, jól tudja, mire  hogyan reagálok. Szőkével ez egyféle bizalmi feladat.  Tökéletesen tudja, bízhat abban, hogy én ezt meg tudom csinálni, nekem meg bíznom kell abban, hogy ő a rendező, és majd összerakja filmformába. Másoknál ehhez a fajta improvizációhoz több kell: inspiráció, hogy beszélgessünk a filmről, tudjam, hogy mit akar és aztán bízzon benne, hogy meg tudom csinálni. És persze ez kölcsönös, hiszen sokszor én még nem is látom egyben a filmet, amikor csináljuk, mégis mindig közös céllal kell dolgoznunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!