Újabb dinoszauruszcsontok

Az ásatás vezetője korábban már beszámolt róla, hogy az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportnak a Rhabdodontid Ornithopodák családjához tartozó növényevő dinoszauruszfaj újabb csontjait sikerült azonosítania. A hagyományos nyári iharkúti ásatáson azonban más érdekességeket is találtak – húzta alá a táborzárás után ősi Attila. Így például előkerült a kutatócsoport által 2005-ben azonosított Hungarosaurus tormai, a négy lábon járó, páncélos dinoszaurusz részleges csontváza is, amelyen az egyes elemek – bordák, csigolyák és a medence részei – az eredeti helyzetet mutatva kapcsolódnak össze.

A csontváz 80x80 centiméteres területet foglal el, és a többi lelethez hasonlóan a Természettudományi Múzeumban mutatják majd be preparálás után. A háromhetes ásatás során – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Hantken Miksa Alapítvány és vállalkozók támogattak – hozzávetőleg 60 négyzetméternyi területet tártak fel, és mintegy 500–600 csontot emeltek ki.

Az egyelőre el még nem nevezett, növényevő faj csontjait illetően ősi Attila kiemelte, hogy az alsó állkapocs egy részére is rábukkantak, amely fontos diagnosztikai elem, hiszen segítségével lehet azonosítani, hogy a kizárólag Európában élt dinoszauruszcsoportnak mely fajáról van szó.

Hozzátette, hogy a növényevőnek előkerült a vállövcsontja is, amely a lapockacsontból és az úgynevezett hollócsőrcsontból áll. A mostani bakonyi ásatási helyszín mellett (a bánya másik oldalán) egy újat is találtak Iharkúton, amely korban feltehetően megegyezik az eddig feltárt rétegekkel, és ahonnan rengeteg teknőspáncél elem került elő. Ugyancsak itt találtak rá a paleontológusok egy páncélos dinoszaurusz felkarcsontjára, amely lehet ugyan egy Hungarosaurusé, de ősi Attila és csapata inkább egy Struthiosaurusra gyanakszik. Mint ősi Attila kifejtette, a felső krétakorból két páncélos dinoszauruszfaj ismert Európából: a Hungarosaurus és a Struthiosaurus.

Gyakorlatilag az összes európai lelőhelyről – Franciaországból, Ausztriából, Erdélyből – a Struthiosaurus került elő, a Hungarosaurusra pedig csak Magyarországon bukkantak. „Maximum 2,5 méteres volt, négy lábon járt és nagyon hasonlított a Hungarosaurushoz. A felkarcsontja fele akkora, de arányaiban jóval robosztusabb, mint a Hungarosaurusé. Persze az is előfordulhat, hogy egy fiatal Hungarosaurus csontjáról van szó. A csontszövettani vizsgálatok döntik majd el, hogy kifejlett egyedtől származik-e a felkarcsont. A csonton látható különböző anatómiai jegyek, izomtapadási felszínek azonban arra utalnak, hogy ez egy jól kifejlett végtagcsont” – emelte ki ősi Attila. Hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a megtalált felkarcsont kifejlett egyedtől származik, ez azt jelentené, hogy az iharkúti lelőhely a Struthiosaurus legidősebb előfordulási helye Európában.