Pártirodák baráti áron - Zala megyében is

Az egri önkormányzat a választási eredményektől függően biztosít kedvezményesen bérelhető helyiségeket a pártoknak, a bérleti díjat pedig egyedileg, a szervezetekkel lefolytatott alku során határozza meg. A rendelkezés megsemmisítését kérő indítványozó szerint ez önkényes és indokolatlan különbségtétel pártok és más bérlők, illetve pártok és pártok között, sérti tehát a jogegyenlőség elvét. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt és megsemmisítette az egri paragrafusokat. Nem azt mondta ki, hogy az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok megkülönböztetése minden esetben tilos, hanem azt vizsgálta, hogy van-e a megkülönböztetésnek ésszerű indoka, de nem talált ilyet. Ahogy már 2002-ben is alkotmányellenesnek nyilvánította a hasonló támogatásokat.

Zalaegerszeg közgyűlése régóta lehetőséget biztosít a pártoknak és a nonprofit szervezeteknek, hogy 90 százalékos kedvezménnyel béreljenek városi ingatlanokat. Kérelemre adják a támogatást, az egyik feltétel, hogy az önkormányzat által elismert közérdekű feladatot kell ellátnia az igénylő szervezetnek. Jelenleg közel ötven szervezetet részesítenek kedvezményben. A választásokon indult szervezetek közül a Fidesz és az EZE él a lehetőséggel. Az utóbbi, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület 13 négyzetméteres, Kiszöv-székházbeli irodát használ havi háromezer forintért, a Fidesz pedig a Kosztolányi úti egykori Sport vendéglő közel 190 négyzetméterét bérli havi 64 ezerért, 574 ezer forintot spórolva a 90 százalékos kedvezménnyel.
 
- A pártoknak biztosított kedvezményes bérlet burkolt támogatás, alkotmányellenes, ezért elítéljük - fogalmazott dr. Paksy Zoltán, az LMP megyei szóvivője, hozzátéve: ők piaci alapon bérelnek irodát.

-  Az egri szabályozás egészen más, mint a mi vagyonrendeletünk, mert az a pártok között is különbséget tesz a bérleti díjakat illetően - mondott véleményt az alkotmánybírósági döntésről dr. Kovács Gábor jegyző. - Ettől függetlenül megvizsgáljuk a rendeletünket, és ha szükséges, módosítjuk  jelezte. A jegyző szerint egyébként felvetődik a kérdés, hogy nem korlátozná-e a tulajdonosi jogokat, ha a jogegyenlőség elvére hivatkozva el kellene törölni a kedvezményeket.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere és a Fidesz megyei elnöke elmondta: valóban kedvezményesen használják az irodát, de ebben az is közrejátszik, hogy a leromlott állapotú ingatlanra sokat költöttek, s a beruházás egy részét a bérleti díjban kompenzálja a tulajdonos. Mindenesetre a Fidesz meg akarja venni még idén a 189,4 négyzetmétert a várostól mintegy 20 millió forintért, Gyutai Csaba tájékoztatása szerint ennyire értékelte több értékbecslő.

Nagykanizsán évek óta visszatérő téma a pártirodák kedvezményes bérleti díja  az ügyet (habár az Állami Számvevőszék már több alkalommal kifogásolta) a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Pedig az ÁSZ már 2006-ban jelezte: ellentétes az önkormányzati törvénnyel, hogy a pártszervezetek messze a piaci ár alatt bérelhetnek helyiséget. Ezután a pártelnökök abba még belementek, hogy a négyzetméterenkénti díj 10-ről 100 forintra emelkedjen  és ennyi. Tavaly októberben Marton István akkori polgármester a piaci árviszonyokat tükröző javaslatot tett, amit nagy egyetértésben leszavazott a testület. Bene Csaba, a Fidesz frakcióvezetője szerint amikor e kérdéskört feszegetjük, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pártok nonprofit szervezetek.

- A törvényeknek meg kell felelni, de egy csomó más nonprofit szervezet is kedvezményes díjért bérelhet irodákat - mondta. - Úgy korrekt a dolog, ha megnézzük, ezek mennyi kedvezményt kapnak, s megállapítunk egy egységes tarifarendszert, amit aztán mindenkinél alkalmazhatunk.

- Már hogy lennének a pártok nonprofit szervezetek? - kérdezett vissza Marton István, a Kanizsáért Közéleti Egyesület elnöke. - Éppen azért kapják az állami normatívát, hogy az ilyen jellegű kiadásaikat ebből fizessék.

Marton István kérdésünkre azt mondta: szervezetük vezérkara az otthonában, esetleg valamelyik hegyi birtokon szokott tanácskozni, külön irodát nem bérelnek. Cseresnyés Péter polgármester arról tájékoztatott: most értelmezik az Alkotmánybíróság határozatát.

- Azt követően megvizsgáljuk, hogy Nagykanizsán szükség van-e új szabályozásra - írta e-mailjében a polgármester. - A továbbiakról a közgyűlésnek kell döntenie. Cseresnyés Péter hozzátette: az elmúlt években a konszenzus hiánya miatt nem sikerült rendezni a bérleti díjak kérdését. Azt is hangsúlyozta: a magyarországi települések eddig szinte kivétel nélkül azt a gyakorlatot követték, hogy a piacinál kedvezőbb bérleti díjat állapítottak meg a politikai szervezeteknek, hiszen ezek nem végeznek üzleti tevékenységet, másrészt a társadalom kisebb-nagyobb csoportjait képviselve az adott település érdekében dolgoznak.

Keszthelyen az önkormányzat nem biztosít kedvezményesen irodát pártoknak, az ezzel kapcsolatos gyakorlatot már rég megszüntették. Ruzsics Ferenc polgármester elmondta: az épületet, melyben a MSZP irodája működik, még az MSZMP építtette, s azt tulajdonba kapta a szervezet. A Fidesz keszthelyi csoportja saját bérleményben tartja fenn irodáját.

Zalaszentgróton saját tulajdonú irodát tart fenn az MSZP. Baracskai József polgármester elmondta: amikor 2008-ban lehetőség nyílt, megvásárolták a helyiséget. A párt megyei elnökeként hozzátette, ugyanígy cselekedtek Zalaegerszegen és Lentiben is. Jelenleg Nagykanizsán működik bérleti formában az irodájuk, piaci alapon.

A nyilvánosság kizárásával
Az Alkotmánybíróság az egri önkormányzat rendelkezéseinek megsemmisítésekor az indoklásban arra is kitért, hogy a nem lakás célú ingatlanokat fő szabályként licites eljárással, indokolt esetben zárt borítékos pályázat útján kell bérbe adni Egerben. Ezzel szemben a pártok számára licites eljárás és pályáztatás nélkül, lényegében a nyilvánosság kizárásával teszik lehetővé az irodák bérbeadását, s ehhez a pártoknak az igényük jelzésén túl semmilyen más feltételnek nem kell megfelelniük. 


Szerintem (Horváth-Balogh Attila jegyzete)
A kapcsolattartásnak ma már számos formája létezik, ott van például a mobiltelefon, az internet, lehet e-mailezni és a közösségi portálok is rendelkezésre állnak, ha valakivel beszélni kell. És vannak szervezetek, melyek nem az adófizetők pénzén bérelnek kedvezményes díjért irodákat, hanem találkozóikat, a szimpatizánsokkal való találkozást más módon oldják meg. Ez persze, ma még nem általános gyakorlat, s a többség fittyet hány az elmarasztaló ÁSZ-jelentésekre és az állampolgárok véleményére is ez ügyben. Ami teljesen érthetetlen, főleg annak tükrében, hogy akárhogy is nézzük, de bármelyik pártról is beszélünk, egyik sem a Vöröskereszt. 

Szerzők: Horváth-Balogh Attila, Sámel József, Szabó Judit