Belföld

2011.05.12. 06:40

Egy hónapot töltött éber kómában a hétéves kisfiú

Lacika keze kicsit tétován nyúl a piros kocka után, de aztán szép komótosan felhelyezi a zöld mellé az ágas-bogas készségfejlesztő létrára a Zala Megyei Kórház gyermekosztályának játszósarkában.

Magyar Hajnalka


Telefonon sikerült elérnünk Grosu Ibolyát, Lacika édesanyját is.

- Az évek során sok rosszat tapasztaltam az emberekről, de most ez megváltozott... - mondja, s érződik, a sírással küzd. - Itt, a környéken is mindenki segíteni akar, s hogy ott is gyűjtenek... Ezer köszönet. Egyetlen kereső vagyok, a férjem munkahelye megszűnt, a négy gyerekből kettő már felnőtt, de van még egy iskolás, meg hát Lacika. A falu postása vagyok, két hónapnyi fizetésem ment rá, hogy a férjemmel egyszer meglátogattuk Lacikát. De nem bánom, mert láthattam, hogy újra használja a kezét, hogy formálja a szavakat...

Visszatérünk Lacikához, próbáljuk felidézni az otthoni életet. Kitűnő tanuló volt, s mint kiderül, szívesen segített Mú névre hallgató egyetlen tehenük etetésében.

Játszik. Itt az eper, hol a párja? Itt a tigris, hol a párja? Berta Ferencné, az osztály óvónője türelemmel biztatja a fiút, aki lassan megtalálja az összeillő elemeket.

- Nagyon ügyes vagy - érkezik a dicséret és a simogatás Elmont doktornőtől. Lacika, ahogy megérzi a buksijához érő kezet, lehunyt szemmel puszit ad rá. A doktornő megindultan karolja át a kisfiút.

- Mindig ezt csinálja. Ha megsimogatjuk, kezet csókol.


Óriásinak tűnt a medence
Lacika felépülésén számos szakember dolgozik. A legkülönfélébb mozgásos terápiákban részesül, masszírozzák, tornáztatják, fejlesztik a kézügyességét, a finom mozgásait. Az óvónő ugyancsak a manipuláció, a gondolkodás serkentésén fáradozik, s hamarosan logopédust is kerítenek mellé. A kórházi medencében a hidroterápiát is kipróbálták, amit a kisfiú az elején kicsit félve fogadott. Soha nem volt még ekkora vízben...


Szerintem (Magyar Hajnalka jegyzete)
A gyerekosztály rehabilitációs részlege két éve fogadja a betegeket szinte az egész Dunántúlról. Akad, aki pár hét alatt talpra áll, másokat akár egy évig is kezelnek, s persze az is előfordul, hogy ők sem tudnak segíteni. De kisebb csodák mindig akadnak. No nem úgy, mint a hollywoodi filmekben, ahol a kómás beteg ma kinyitja a szemét és másnap már vígan szaladgál. Ilyesmi csak a forgatókönyvírók agyában születik meg, a valóság ennél sokkal izzasztóbb és küzdelmesebb. Ám szebb is. Igaz, milliméterekben és nehezen formálódó félszavakban mérik az eredményt, de mindez e falak között felér egy kitüntetéssel.



Az alábbi számlára várják az adományokat: 11749008-20181978-00000000 (x)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!