Gyűrje össze és vigye vissza!

- Ma is érkezett legalább 2000 palack és doboz, pedig még csak dél van, mondhatjuk, az emberek látnak ebben fantáziát - hallom a kezdeményezés élére állt egyik legnagyobb áruházlánc üvegvisszaváltó ablakánál az elégedett összegzést.

Ez esetben az se baj, hogy pár nehéz helyzetben lévő honfitársunk, azaz hajléktalan is e célból gyűjti a szóban forgó hulladékot. Csak akkor lehet rájuk neheztelni, ha a szelektív gyűjtőszigetekről csenik el.

A visszaváltás gondolata szimpatikus, kérdés, hajlandók vagyunk-e két forintért gyűrődni a dologgal. Pláne, hogy a helytakarékosság miatt azt is kérik tőlünk, lapítsuk össze. Pedig az aludobozok gyűjtésének kiemelkedő környezeti hasznára hívta fel a figyelmet október elején a sörszövetség, szerintük egy darab alumínium doboz újrahasznosításával annyi energia takarítható meg, amely egy televízió három órai működéséhez elegendő.

Megkérdeztük hát a sörszövetséget a tapasztalataikról.

- Miért épp 2-2,5 forint a visszaváltási ár, nem túl kevés-e ahhoz, hogy meghozza a kedvet?

- A hulladék ára jelenleg nem tesz többet lehetővé, ezt az összeget ebből finanszírozzák - válaszolta Salamon Zsófia, a Magyar Sörgyártók Szövetsége titkára.

- Milyen a nemzetközi tapasztalat?

- Több európai rendszert vizsgáltunk, láttuk, a környezettudatos országokban, például Svájcban nulla ellenérték nélkül is működik a rendszer, úgy, hogy a visszagyűjtés aránya közel 80 százalék.

- A sörgyártók honnan szerzik be a dobozokat?

- Három gyártó van és jellemzően a környező országokban. Magyarországi gyáraink beszerzése is innen történik. Gyártónként éves szinten 150-200 millió dobozt vásárolnak, 100 százalékban alumínium anyagúakat.

- Milyen a fogadtatása az akciónak?

- Ezer dobozt váltanak vissza az emberek átlagos napokon, de a hét vége sokkal erősebb ennél, lehet napi 2-3 ezer darab is.
- A PET-palackokra való áttérésnek van-e realitása?

- Igen, a fejlesztések iránya a PET-palack visszaváltásának szorgalmazása. Azt azonban meg kell jegyezni, ennek a jövőjét a szabályzó rendszer, a piaci környezet alakulása nagymértékben befolyásolja.

Egy statisztika szert 15 évvel ezelőtt a Magyarországon gyártott tömegitaloknak közel 80 százaléka volt betétdíjas, ma viszont a szénsavas üdítőknek, ásványvizeknek csak 5 százaléka, a szénsavmentes ásványvizeknek 1 százaléka visszaváltható, a sörök még tartják magukat ott, még 60 százalék a mennyiség.

Az utóbbi években iszonyú iramban terjedt a dobozos sörök fogyasztása, a kereslet változásához a hazai gyártók is kénytelenek alkalmazkodni. Az utóbbi években évi 160 millió doboznyi sör érkezett az országba, és ugyanennyi üres fémpalack került a szemétbe.

Talán épp azért nem mindenki osztja a visszaválthatóságról alkotott pozitív véleményt. Horváth Balázs, a nagykanizsán működő Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. vezetője szerint hibás szakmai döntéssel állunk szemben, sokkal inkább a szelektív hulladékgyűjtés széles körű elterjesztése, szorgalmazása ad megoldást az újrahasznosításra is, nem beszélve arról, hogy a szemétdíjak is jobban kordában tarthatók, ha a kommunális gyűjtők kezében összpontosul a feladat. Míg ellenkező esetben az edényekből lopják a visszaváltható szemetet.

- Nyugaton kemény büntetés elé néz, aki összekeveri a szemetet, itthon nincs következménye - mondta a kanizsai cégvezető.
Lássuk, a Tesco miért állt a dolog élére?

- Idén nyáron országos kampányt hirdetettünk a PET-palackok és alumínium dobozok visszagyűjtésére. Június 11. és augusztus 29. között mintegy 6 millió darab újrahasznosítható PET-palackot és 19 millió alumínium dobozt gyűjtöttek össze a vásárlóink, így hozzájárultak ahhoz, hogy környezetünk zöld és élhető maradhasson - mondta Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója.

Magyarországon évente mintegy 700 millió eldobható fémdoboz kerül a szemétbe. Ennek több mint 70 százaléka - mintegy 500 millió - sörösdoboz. Ez a belföldi sörfogyasztás több mint 40 százaléka. Íme, az indok arra, hogy lépni kell.
Azt is megnéztük, hogy az áruházban bálázott dobozhegyek hova kerülnek.

Lássuk csak:

A Zalai HUKE Hulladékkezelési Kft. zalaegerszegi telephelyén Horák Gyula ügyvezető és Lalák Tamás projektmenedzser kalauzol. Utóbbival járjuk körbe a gépsorokat, melyek helyes kis téglatestekké alakítják az alumínium sörösdobozokat. Amelyek aztán kamionra kerülnek (egy raklapra 60 ezer lapított, bálázott, összepréselt doboz fér!), majd egy, a francia-német határon álló kohóba utaznak, ahol a can to can, azaz dobozból dobozt újrahasznosítás jegyében ismét dobozzá válnak, miután eltávolítják róluk a műanyag alapú festéket. Így teljes egészében megmenthető a fém, míg a magas hőfokú kohókban majd negyven száléka egyszerűen megsemmisülne.

A megyeszékhelyi telepen, ahol vendégként járunk, háromféle forrásból származik a beszállított hulladék; egyfelől a visszaváltásból, másfelől a szelektív gyűjtésből, harmadrészt pedig a civil kezdeményezések gyűjtése nyomán. Kalauzunk mutatja, a postán érkező hatalmas szatyrokban épp Győr megyei, észak-magyarországi, sőt, budapesti ovisok által gyűjtött fémdobozok várnak feldolgozásra.

A zalaegerszegi telep gépei arra is képesek, hogy egy mágnestechnika segítségével kiszűrjék a vas- vagy acélalapú fémötvözetet a tiszta alumínium doboztömegből. (Ottjártunkkor is lelepleződött a mágneskéz alatt néhány sör- és kólamárka vasötvözetes doboza. És még ezek a világcégek beszélnek környezetvédelemről!, dohogtunk.)

Miért? Mert az alumínium nem pusztul, őrzi eredeti összetételét, tehát az újrahasznosítás ideális anyaga. Főleg akkor, ha elég tudatosak vagyunk ahhoz, hogy e módon enyhítsük a Föld általunk rárótt terheit.

Olvasható a szakirodalomban, hogy a fent vázolt folyamat környezeti haszna egyébként kiemelkedő: egy kilogramm alumínium újrahasznosítása esetén több mint 20 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátása, továbbá 8 kilogramm bauxit, 4 kilogramm vegyi anyag és 14 kilowattóra energia takarítható meg.

Mások szerint azonban a hulladék-visszaváltás önkéntes formája nem váltja be nálunk a hozzá fűzött reményeket. A kötelező visszavétel ugyanakkor ökológiai, szociális, munkahelyteremtési és köztisztasági szempontból is előnyös lenne, vélelmezik a szakemberek.
És végül az új jelenség: a dobozos és az üveges sörök párharcába hamarosan új csomagolási mód szólhat bele. Romániában és Szerbiában alacsony ára miatt már népszerű a műanyag palackos sör...

 
Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Ez a doboz is Amerikából jött

Ez a doboz is Amerikából jött

1935 januárjában került a vásárlók elé a dobozos sör. Az újítás az USA-ban született. A német származású Gottfried Krueger New Jersey-ben működő főzdéjétől messze, a Virginia állambeli Richmondban kezdte árulni – olvasható Kevin Logan, a massachusettsi East Tauntonban működő sörösdoboz-múzeum vezetőjének leírásában. A fedélbe épített nyitópöcök ötlete 1963-ban egy piknikező amerikai férfi fejéből pattant ki.  

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (jegyzet)
Magyarországon évente közel 1 milliárd alumínium dobozt és csaknem másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Ezeknek még mindig csak elenyészően kis hányadát váltjuk vissza. Ennél is lehangolóbb, hogy e PET-palackoknak csak 8 százalékánál megoldott az anyagában történő újrahasznosítás. Hiába borzongok azonban magam is a nagy számok láttán, ha otthon, ahol a dolgok eldőlnek, tehát az épp kiürült palackkal a kezemben nem gyalogolok el a szelektív zsákig. Vagy legyintek az érte kapható két forintra, s nem teszem félre a fémdobozt addig, míg meglátogatom a bevásárlóközpontot.

Szerintem (jegyzet)
Magyarországon évente közel 1 milliárd alumínium dobozt és csaknem másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Ezeknek még mindig csak elenyészően kis hányadát váltjuk vissza. Ennél is lehangolóbb, hogy e PET-palackoknak csak 8 százalékánál megoldott az anyagában történő újrahasznosítás. Hiába borzongok azonban magam is a nagy számok láttán, ha otthon, ahol a dolgok eldőlnek, tehát az épp kiürült palackkal a kezemben nem gyalogolok el a szelektív zsákig. Vagy legyintek az érte kapható két forintra, s nem teszem félre a fémdobozt addig, míg meglátogatom a bevásárlóközpontot.

Szerintem (jegyzet)
Magyarországon évente közel 1 milliárd alumínium dobozt és csaknem másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Ezeknek még mindig csak elenyészően kis hányadát váltjuk vissza. Ennél is lehangolóbb, hogy e PET-palackoknak csak 8 százalékánál megoldott az anyagában történő újrahasznosítás. Hiába borzongok azonban magam is a nagy számok láttán, ha otthon, ahol a dolgok eldőlnek, tehát az épp kiürült palackkal a kezemben nem gyalogolok el a szelektív zsákig. Vagy legyintek az érte kapható két forintra, s nem teszem félre a fémdobozt addig, míg meglátogatom a bevásárlóközpontot.

OLDALTÖRÉS: Tudta?

Tudta?

A hulladékok lebomlási ideje
Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
Nejlonzacskó: 10-20 év
Pamutruha: 1-5 hónap
Papír: 2-5 hónap
Kötél: 3-14 hónap
Tejes zacskó: 5 év
Pelenka: 50-100 év
Konzervdoboz: 50-100 év
 Zöld üveg: 1 millió év

OLDALTÖRÉS: Hasznos linkek

Hasznos linkek:

Az újrahasznosításról

szelektivhulladekgyujtes.lap.hu

A műanyag hulladékról