Mozgóboltok kontra önkormányzatok

- Májusban jelentettem be tevékenységemet a helyi jegyzőnél, aki szólt: nyilvántartásba vett, így elindulhatok. Később arra gondoltam, a tejet és a süteményt is beveszem a repertoáromba, amit szintén jeleztem a jegyzőnél - bocsátja előre a mozgóárus.

Kisvártatva azonban levél érkezett az önkormányzatoktól. A dióskáli arról értesítette a mozgóárust, hogy alkalmanként ezer forint közterülethasználati díjat kér tőle, míg Egeraracsán a polgármester kitiltotta őt az önkormányzati utakról - a helyi bolt, s így a lakossági alapellátás védelme érdekében, meséli az árus.

- Másfél-két éve még segélyért álltam sorba, s nemegyszer mentem át gyalog Pacsára, mert buszra sem futotta. Most pedig már egy alkalmazottam is van. A cég tehát fejlődne, ha hagynák - jegyzi meg Tóth Zoltán, kinek bt.-je az itteni körjegyzőség területére, Zalaszentmártonba van bejegyezve. - Mivel nem értek vele egyet, megfellebbeztem a határozatokat, s egy közel 60 támogató helybeli aláírását tartalmazó ívet is leadtam az egeraracsai hivatalban.

- Helyi rendeletünk kimondja: a mozgóárusok az önkormányzati utakra alkalmanként ezer forint közterület-használati díjat kötelesek fizetni, s rossz anyagi helyzetünk miatt az iparűzési adót is be kell vezetnünk, ami viszont a helyi kereskedőt érinti - kezdi Tóth István, Egeraracsa polgármestere. - Nem vagyunk a mozgóboltok ellen, hisz a konkurencia jót tesz az áraknak, s nekünk a lakosság érdekeit kell szem előtt tartani. Az viszont, hogy a helyi bolt megmaradjon, az ő érdekük is. A mozgóárus ugyanis, amint nem éri meg neki, kivonul, s ha addigra megszűnik a helyi kereskedés, ellátás nélkül maradunk.

Bár a rendelet mindenkire vonatkozik, a díj behajtása sok esetben lehetetlen, hisz az árusok mára szinte elözönlötték a falut, sokszor az sem derül ki, kinek a portékáját kínálják. Tóth István meséli: volt olyan sofőr, aki azt próbálta elhitetni vele, nem tudja, ki a főnöke.

Horváth István dióskáli alpolgármester is arról panaszkodik: bár szabályok vannak, a mozgóárusok jelentős része nem tartja be azokat.

- Mint egy házaló, szinte minden porta előtt megállnak, holott csak azokon a helyeken lenne rá joguk, amelyeket az előzetesen leadott háznévsorban megjelöltek - jegyzi meg.

Horváth István két boltot üzemeltet a településen. Mint mondja, a mozgóárusok jelenlétét csak a kenyér iránti kereslet csökkenésében érzi.

- Többször volt már probléma abból, hogy nem jött a mozgóárus, így vásárlói kenyér nélkül maradtak, s jöttek a boltba, de mi sem tudtunk adni, mert csak annyit rendelünk, amennyit vevőink felíratnak.

Arra a kérdésre, hogy aki mozgásban van, miért tudja a fix helyen árusítóknál olcsóbban kínálni a pékárut, Horváth István így válaszolt:

- Mivel a mozgóboltokat általában a gyártó üzemelteti, azon az áron adja tovább a kenyeret, mint amin mi boltosok megkapjuk tőle, s nekünk még rájön az áfa is, így eleve nem tudjuk ugyanannyiért adni. Arról nem is beszélve, hogy egy üzlet fenntartási költségei jóval magasabbak, mint egy mozgóbolté, s ezt ki is kell termelni, ahogy az iparűzési adót is. És, bár a kenyérből most körülbelül feleannyi fogy, mint korábban, azért ez nem sodorja veszélybe a bolt létét.

A zalai községekben 2000 és 2008 közt negyedével csökkent a boltok száma. Elsősorban a ruhát, iparcikket árusító falusi üzletek szűntek meg, az élelmiszer s az élelmiszer jellegű boltok számában ez idő alatt 15 százalékos csökkenés következett be, tudjuk meg Szekeres Jánosnétól, a KSH egerszegi képviseletvezetőjétől.

Visszatérve a jelenbe, a két önkormányzat döntéséről Tóth Zoltán a napokban értesült. - Igazságtalannak érzem a rám kiszabott közterület-foglalási díjat. Több mozgóárussal is beszéltem, akik, bár árusítanak ezen településeken, mégsem fizetnek ilyet. Hogy lehet ez? Soknak tartom a napi ezer forintot is, különösen, hogy visszamenőleg 3, előre pedig egy havi díjat kér a dióskáli önkormányzat, s erre jön még az egeraracsai. Ennyit egy kezdő vállalkozás képtelen kigazdálkodni, ezért, bár sajnálom a vevőimet, mostantól nem árulok a két településen.

- Önkormányzatunk nem tiltja ki a mozgóárusokat, ám egy 2008-as rendelet értelmében, aki bejelentkezett, azzal alkalmanként ezer forint közterület-használati díjat fizettet az önkormányzati utakon. Aki elmulasztja a bejelentést, az illegálisan árusít, amit a rendelkezésünkre álló eszközökkel próbálunk megakadályozni. Igaz, ha az árus a közúton, kapualjban vagy valakinek a portáján árusít, nem kérhetünk érte díjat - szögezte le Végvári Kálmán, Dióskál polgármestere.

OLDALTÖRÉS: Jogszabályi előírások

Jogszabályi előírások
Mozgóboltoknál a kereskedelmi hatóság az árus székhelye szerinti település jegyzője. A tevékenység bejelentésköteles, bejelenteni a működési területet s az útvonaljegyzéket kell, erről a jegyző nyilvános nyilvántartást vezet, osztotta meg velünk az általános szabályokat dr. Simon Beáta, a regionális államigazgatási hivatal zalaegerszegi kirendeltségének vezetője. Mozgóbolt útján élő állatot, nemesfémből készült ékszert, díszműárut és egyéb tárgyakat forgalmazni tilos.  


Szerintem (Varga Lívia jegyzete)
A közép-zalai kereskedelmi mikrovilág pontos lenyomata egy országos – sőt, világméretű – konfliktusnak: a patrióta gazdaságpolitika harcának a javak s termékek szabad áramlását hirdető globalista világrend ellen. Csak itt megszemélyesülnek a szereplők. Mindenki a vásárlók kegyeiért küzd, s persze saját talponmaradásáért, az önkormányzatok pedig díjszabásuk révén piacszabályozó tényezővé vál(hat)nak. Ám, mivel Magyarországon vagyunk, sarkig tárva a kiskapu. A kiskapu, amelybe beállva, önkormányzati rendelet ide, helyi piacvédelem oda, bárki kinyithatja mozgóboltjának ajtaját, anélkül, hogy meg kellene fizetnie, ami a királynak jár.

Jogszabályi előírások
Mozgóboltoknál a kereskedelmi hatóság az árus székhelye szerinti település jegyzője. A tevékenység bejelentésköteles, bejelenteni a működési területet s az útvonaljegyzéket kell, erről a jegyző nyilvános nyilvántartást vezet, osztotta meg velünk az általános szabályokat dr. Simon Beáta, a regionális államigazgatási hivatal zalaegerszegi kirendeltségének vezetője. Mozgóbolt útján élő állatot, nemesfémből készült ékszert, díszműárut és egyéb tárgyakat forgalmazni tilos.  


Szerintem (Varga Lívia jegyzete)
A közép-zalai kereskedelmi mikrovilág pontos lenyomata egy országos – sőt, világméretű – konfliktusnak: a patrióta gazdaságpolitika harcának a javak s termékek szabad áramlását hirdető globalista világrend ellen. Csak itt megszemélyesülnek a szereplők. Mindenki a vásárlók kegyeiért küzd, s persze saját talponmaradásáért, az önkormányzatok pedig díjszabásuk révén piacszabályozó tényezővé vál(hat)nak. Ám, mivel Magyarországon vagyunk, sarkig tárva a kiskapu. A kiskapu, amelybe beállva, önkormányzati rendelet ide, helyi piacvédelem oda, bárki kinyithatja mozgóboltjának ajtaját, anélkül, hogy meg kellene fizetnie, ami a királynak jár.

Jogszabályi előírások
Mozgóboltoknál a kereskedelmi hatóság az árus székhelye szerinti település jegyzője. A tevékenység bejelentésköteles, bejelenteni a működési területet s az útvonaljegyzéket kell, erről a jegyző nyilvános nyilvántartást vezet, osztotta meg velünk az általános szabályokat dr. Simon Beáta, a regionális államigazgatási hivatal zalaegerszegi kirendeltségének vezetője. Mozgóbolt útján élő állatot, nemesfémből készült ékszert, díszműárut és egyéb tárgyakat forgalmazni tilos.  


Szerintem (Varga Lívia jegyzete)
A közép-zalai kereskedelmi mikrovilág pontos lenyomata egy országos – sőt, világméretű – konfliktusnak: a patrióta gazdaságpolitika harcának a javak s termékek szabad áramlását hirdető globalista világrend ellen. Csak itt megszemélyesülnek a szereplők. Mindenki a vásárlók kegyeiért küzd, s persze saját talponmaradásáért, az önkormányzatok pedig díjszabásuk révén piacszabályozó tényezővé vál(hat)nak. Ám, mivel Magyarországon vagyunk, sarkig tárva a kiskapu. A kiskapu, amelybe beállva, önkormányzati rendelet ide, helyi piacvédelem oda, bárki kinyithatja mozgóboltjának ajtaját, anélkül, hogy meg kellene fizetnie, ami a királynak jár.