A veszteség dacára kellenek

Néhány éve sokan felkapták a fejüket a hírre, miszerint Gelsén termálfürdő épül. Az 1200 lelkes településen 2007-ben készült el, s 2008-tól folyamatosan működik a Gelse Tanuszoda és Termálfürdő.

- Épp a település életképessége érdekében kezdtünk két évtizede a termálfürdő tervezéséhez, belátva: a termálvízzel rendelkező Gelse a turizmus terén tudja megteremteni a jövőjét - szólt az előzményekről Rácz József polgármester. - Célunk az volt, hogy a 2200 gyereket számláló térségben az úszásoktatást is megoldjuk, ugyanakkor a nagyközönségnek is szolgáltatást nyújtsunk. Ha csak az utóbbira koncentrálna az üzemeltetés, nullszaldós állapotot tudnánk kihozni a vendéglátással és a szálláskapacitással, de mivel egész délelőtt és kora délután úszásoktatást is végzünk, erre nincs remény. Sajnos az úszásoktatásra semmilyen támogatás nincs, holott jogosultak lennénk a fejenként 30 ezer forintos sportiskolai normatívára, hasonlóan az iskolabusz-normatívához. Az oktatási, az önkormányzati és az egészségügyi tárcától kaphatna hozzájárulást. 


Úszásoktatás a gelsei tanuszodában. Hétfő délelőtt Kindl Zsófia tanítványai, negyedikesek ismerkedtek az úszás alapjaival. A helyi diákokon kívül a környékről is ide járnak az iskolások
Fotó: Szakony Attila

- A zalai országgyűlési képviselőktől is segítséget várunk - fogalmazott a polgármester. - A PPP-rendszerben (külső vállalkozói tőkével) megvalósított uszodák 50 százalékban jogosultak az üzemeltetési támogatásra, míg akik önerőből valósítottak meg fürdőt, egyetlen forint központi támogatást nem kapnak. Egyébként mintegy 300 gyereknek biztosítjuk az ingyenes úszásoktatást, bár ez más területekről veszi el a pénzt. A térség más településeiről is önköltségi áron járhatnak hozzánk diákcsoportok, évente 600-800 gyerek.

Bázakerettyén több mint egy évtizedes a nyaranta üzemelő fürdő, ami hét éve termálmedencékkel és élményelemekkel bővült.

- A fürdő fontos eleme a turizmusnak, jelentős szállás- és vendéglátás-kapacitást, ezáltal a helyieknek bevételt indukál - mondta Iványi László polgármester. - Mivel 2006-ban 7,5 millió forintos veszteséget termelt, ezért 2007-től az önkormányzati kht. üzemelteti. Akkor 4 millió forintot kellett hozzátennünk a működéshez, aztán 2008-ban - a beléptetési rendszert szigorítva - háromezer plusz belépőt regisztráltunk, s csökkent az önkormányzat költsége. Idén 14656 belépés és 8 millió 950 ezer forint bevétel volt. 


A bázakerettyei strandon júliusban több mint háromszor annyi vendég fordult meg, mint a szélsőséges időjárási körülményeket hozó júniusban
Fotó: Szakony Attila

Kerettyén a tavalyi kérdőíves közvélemény-kutatást értékelve fejlesztettek: strandröplabda-, lábtenisz- és focipályát, napelemes meleg vizes zuhanyzót alakítottak ki, napernyőket és napozóágyakat vettek. Ezeknek jó visszhangja volt a látogatók körében.

- A további üzemeltetés tekintetében nyitottak vagyunk a tárgyalásra, ha az előrelépést jelent, s kedvező az önkormányzat számára - fogalmazott a polgármester.

A Letenyei Termálfürdőt tavaly nyáron 11539-en keresték fel, az idei három hónapban sem sokkal többen váltottak belépőt és bérletet, ebből is látszik: stagnál a látogatók száma. S mivel a működéséhez szükséges áram- és vízdíj emelkedett, a fenntartó önkormányzatnak mélyen kell nyúlni a zsebébe, évente mintegy 15 millió forinttal kompenzálva a veszteséget. 


Letenyén közhasznú munkások is dolgoznak a fürdőben, ahol egy hónap múlva kezdődik a téliesítés
Fotó: Gergely Szilárd

- Az önkormányzati tulajdonban lévő, s 2005-től működő fürdőnk a legmodernebb technológiával készült, s csak a humánbarát fertőtlenítő 8-10 milliós költséget jelent három hónapra - hallottuk Halmi Béla polgármestertől, aki szerint az egész gépészetet és az adagolóhálózatot át kellene alakítani. - S bár ez egyszeri ötmilliós kiadás lenne, hosszú távon megtakarítást jelentene. A strandot a kempinggel együtt szerettük volna már eladni, hogy ne okozzon évi 15 milliós veszteséget. Továbbra is azon vagyunk, hogy egy tőkeerős vállalko-zót találjunk. Természetesen olyat, aki biztosítékot is nyújt a létesítmény további üzemeltetésére, mert strand kell ebbe a kistérségbe.

A fürdőt kezdetben a Vízmű üzemeltette, amihez évi 10 milliót adott Letenye, áma képviselő-testület két éve úgy döntött: az önkormányzati céggel, az ÉKKÖV Kft.-vel jöjjön a folytatás.

- Ha rajtunk marad az üzemeltetés, marketing téren is jobban kell igyekeznünk. A standkézilabda-versenyeket is azért támogatjuk, hogy a médián keresztül ismertebbé tegyük a strandot.

Zalaszentgróton a fürdőt áprilistól külső vállalkozó helyett az önkormányzat saját cége, a Szentgróti Víz és Fürdő Kft. kapta meg üzemeltetésre.

- A fürdő 2001 óta része turisztikánknak- mondta Csuzy Csaba jegyző. - Az utóbbi 3 évben működtetésre, illetve az ahhoz tartozó fenntartási kiadásokra önkormányzati pénzt nem költöttünk. Keressük a fürdő nyereséges fenntartásának lehetőségeit, ezért kapta meg az üzemeltetést az önkormányzati vállalkozás, amire sokkal jobb rálátásunk van, mint egy külső vállalkozásra.

Bognár Tamás, a cég ügyvezető igazgatója reménykeltő adatokkal szolgált: augusztus végéig 44 ezer vendég fordult meg náluk. Cégük üzemeltetésével vált a fürdő üdülési csekket elfogadó hellyé. Békés, Heves, Csongrád megyéből és Budapestről is jöttek hozzájuk vendégek.

Szerzők: Kelemen Valéria Horányi Árpád