Költözni, de miből?

Mint ismert, Bajnai Gordon kilátásba helyezte, hogy kormányfőként - a kiadáscsökkentés jegyében - megszünteti a forinthitelek állami kamattámogatását, továbbá a szélesebb körben szocpolnak és félszocpolnak nevezett kedvezményt. Ez utóbbit lakásvásárláskor, -építéskor és -bővítéskor lehet igénybe venni: például használt lakóingatlan vételekor, két gyermek után 1,2 millió forint támogatás jár az arra jogosultaknak, új lakásnál pedig a duplája. Július elsejétől, új szerződéskötés esetén ez az összeg hiányzik majd a fiatal családok büdzséjéből, következésképpen vagy nagyobb hitelt kell felvenniük, vagy az önerejüket lesznek kénytelenek növelni. A harmadik lehetőség pedig - és bizonyára ezt választják a legtöbben - a vásárlás elhalasztása. E tervezett megszorítás az ingatlanpiac egészét érzékenyen érinti.

Ambrusné Mészáros Éva férjével és két kislányával él a zalaegerszegi Fiatal Családok Otthonában. Mint mondja, sokat számolgat, és persze bosszankodik mostanában, hiszen a várható elvonás miatt jelentősen romlanak a család lakásvásárlási esélyei.

- Két éven belül terveztük, hogy a megyeszékhely 10 kilométeres körzetében, valahol falun veszünk egy használt családi házat. Nagyon számítottunk a szocpolra, 1,2 millió forintot jelentett volna ez nekünk. Ha csak azt vesszük, hogy az autóra felvett hitelünk törlesztőrészlete mennyire megnőtt, biztosan a lakáshitel is nagy terhet jelentene, de így, hogy még a támogatással sem számolhatunk, elkeserítő a helyzet. Persze mindenképpen megpróbáljuk a vásárlást, hiszen itt nem maradhatunk örökké, de nagyon nehéz lesz - mondja.

Éppen ébredezik a 17 hónapos ikerpár, Léna és Mira; a kiságyból anyuka ölébe vándorló lányok még aligha aggódnak a családi otthonteremtés borús kilátásai miatt. Nem úgy a szülők, akiket más változás is érzékenyen érint: elképzelhető, hogy Éva férjétől elvonják a 13. havi juttatást, ez viszont havi 9000 forint további mínuszt jelentene. S ha az étkezési hozzájárulás vagy a gázártámogatás is eltűnik (márpedig van erre esély), még tovább apad a családi kassza. Az ikreknek ráadásul mindent duplán kell megvenni, ők nem örökölnek egymástól ruhát, teszi hozzá az amúgy mosolygós anyuka. Csak mintegy zárójelben jegyzi meg: eredetileg három gyereket szerettek volna, de ilyen kilátásokkal (egyelőre legalábbis) nem meri vállalni az újabb szülést.



Léna és Mira, a 17 hónapos ikerpár még aligha aggódik a családi otthonteremtés borús kilátásai miatt. Az édesanya, Ambrusné Mészáros Éva már annál inkább; mint mondja, a szocpolban nagyon bíztak
Fotó: Katona Tibor

Alighanem fiatal családok ezrei járnak hasonló cipőben, s nyilván keveseket vigasztal, hogy e megvonások az államháztartás egyensúlyához hivatottak hozzájárulni. De az otthonteremtést tervezgetőkön túl az egész ingatlankereskedelmi szférát nehéz helyzetbe hozhatja az állami takarékoskodás. Lássuk, milyen következményekkel számolnak a szakemberek:

Sipos András, a Das Haus ingatlanközvetítő cég ügyvezetője elmondja: a válság érezhető kezdete, tehát nagyjából tavaly november óta igencsak lecsökkent a kereslet a használt és az új lakások iránt.

- Ezek az intézkedések pedig még inkább visszavetik majd a keresletet. Lakásvásárláskor mindig a hiteltörlesztő-részletek mértéke a kulcsfontosságú, s mivel a legtöbb vevőnek korábban minimális önereje volt, a szocpolt, félszocpolt nagyon sokan igénybe vették. Nagyjából az ügyfelek 60 százaléka élt a most megszüntetendő támogatási lehetőségekkel. Azonban a válság kezdete óta az érdeklődők nagyobb része készpénzes, tehát akik megtehetik, nem elsősorban otthonteremtés céljával vásárolnak lakást, hanem befektetésnek, mert tartanak attól, hogy másutt elhelyezett pénzük veszít az értékéből - hangsúlyozza Sipos András.

Hozzáteszi: nyilván mindig van példa kényszerű lakásértékesítésre, például családi halálesetkor, de a kedvezmények eltörlésével kiesnek a vevők köréből azok, akiknek kicsi az önerejük. Ugyanakkor, éppen a korábbi recesszió miatt, talán már nem taszít olyan nagyot a piacon ez az intézkedés, mondja. A szakmában egyébként abban bíznak, hogy idővel helyreáll a forint-euró árfolyam, ez ugyanis a törlesztőrészletek csökkenését vonná maga után, tehát élénkíthetné a piacot. Most viszont nem látják az alagút végét...

Az egyik lakáshitelezéssel is foglalkozó nagy hazai pénzintézet szakembere megkeresésünkre úgy fogalmaz: nem ismerik a kormányprogramnak ezt az elemét, így a pontos hatását sem látják előre. Mint mondja, a támogatott lakáshitelek száma amúgy is drasztikusan visszaesik majd, mivel nincsenek rá források. Ezeknek fix kamata volt, ezért is jelenthettek korábban alternatívát a devizahitelekkel szemben, azonban az új hiteleknél a súlyuk már nem túl nagy. Ráadásul az egész lakásvásárlási piac készpénzessé alakult át, kevesen fordulnak hitelért a pénzintézetekhez: drasztikusan, a korábbinak mintegy tizenötödére csökkent a hiteligénylések száma, nyilvánvalóan amiatt, hogy jobban felmérik az emberek, a létbizonytalanság közepette tudják-e vállalni a törlesztőrészleteket. Eddig jellemző volt, hogy sokan nagyobb lakást vettek annál, mint amit megengedhettek volna maguknak, most a kisebb, 45-50 négyzetméteres lakások a legkeresettebbek.

Dr. Tóth László, a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnöke úgy válaszol: közelebbi információik még nincsenek a csomagról, jobbára a médiából kiszivárgott híreket ismerik, a következményekről tehát egyelőre csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni.

- Várhatóan visszamenő hatálya nem lenne az intézkedéseknek, a már meglévő hiteleket nem érintené a kedvezmények eltörlése. A kollégákkal beszélgetve viszont sokan úgy látjuk, hogy a lakáshitelezés jelentősen visszaesik majd. A támogatott forinthitelek aránya ugyanis megnőtt a devizahitelekkel szemben, azonban ha a támogatás megszűnik, még ilyen árfolyam mellett is ajánlottabb a deviza. Általában a beruházó vállalkozók projektfinanszírozása támogatott hitelekből történik, tehát várhatóan az új lakást értékesítési céllal építtetők is kevesebben lesznek. Ha pedig a lakosságot érintő egyéb megszorítások is életbe lépnek, biztos, hogy a lakásmobilizáció még inkább lelassul - jelzi dr. Tóth László.

A csomag részleteiről és a menetrendről Kiss Ferenc szocialista országgyűlési képviselőt kérdezzük:

- Programjának ismertetésekor én személyesen is felvetettem Bajnai Gordonnak, hogy a fiatalokra nagy terhet ró a lakástámogatás megvonása, hiszen őket érinti a gyes, a gyed és a munkába állás nehézsége is. Amit biztosan tudunk: az idén július elseje után megkötendő új szerződéseknél már nem lehet érvényesíteni a kamattámogatást és a szocpolt, viszont a már meglévő szerződések a korábbi feltételek mellett maradnak érvényben. Akik július elsejéig megkötik szerződésüket, élhetnek még a támogatással. Hangsúlyoznám, hogy nem végleges megoldás ez, valószínűleg 2011-ig kell ehhez az eszközhöz nyúlni, hiszen amint a gazdaság újra megindul, lehetővé válik a támogatások folyósítása - fogalmaz a honatya.

Mint mondja, hosszabb távon is a lakáspiac élénkítése a cél: a parlament előtt van egy 1400 milliárdos program, ami az építőipari beruházások fejlesztéséről szól, és különféle kedvezményeket, könnyítéseket tartalmaz. Uniós források bevonásával szeretnék felgyorsítani a lakásépítéseket, hiszen a szegmens felpörgetése foglalkoztatásbővítéssel is járna.

- A szocpolnál és félszocpolnál szintén július elseje a határidő, tehát aki addig nem köt szerződést, már nem veheti igénybe e támogatást. Viszont a már hatályos megállapodásokat teljesíteni fogja az állam - jegyzi meg végül Kiss Ferenc.

Úgy tűnik, a hitelpiaci szereplők többsége nem szívesen reflektál a tervezett intézkedésekre, érdeklődésünkre több helyütt elutasító választ kapunk. Az egyik bank marketingese például azt írja kérdéseinkre küldött válaszlevelében: tekintve, hogy a lehetséges intézkedésekről a bank nem rendelkezik részletes és végleges információval, az alábbiakat nem kívánjuk kommentálni . Ugyanakkor célszerű lesz mielőbb felkészülni a kedvezmények júliusi megszüntetésére, hiszen sokan úgy látják, éppen most érdemes támogatott forintkölcsönt felvenni, illetve egyáltalán lakást vásárolni (már aki megteheti ezt, persze), amíg még a szocpol is érvényesíthető. Tény továbbá, hogy a válság kezdete óta az egyik legvonzóbb hitelezési forma visszaszorítására készül a hamarosan felálló kormányzat, ugyanis míg korábban szinte elenyésző volt a támogatott hitelek aránya, az igény az elmúlt hónapokban a többszörösére nőtt. Elemzők azt is felvetik, hogy az árfolyamingadozások miatt igencsak hektikus devizahitelezés kerül majd újra előtérbe, hiszen a támogatás nélküli, piaci alapú forinthitelek túl drágák lesznek mind a lakosságnak, mind az építkezésben érdekelt beruházóknak. Így tehát joggal lehet tartani attól, hogy az ingatlankölcsönök támogatásainak megvonásával az egész lakáspiacot súlyos károk érhetik.