Új közbeszerzési szabályok az uniós pályázatoknál

2015. november 1-től hatályba lép az új 2015. évi CXLIII. évi közbeszerzési törvény (új Kbt.), amely lényeges változást hoz az uniós pályázatok vonatkozásában is, mivel az új törvény értelmében a pályázók/kedvezményezettek jóval szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során. Lássuk, pontosan miről szól a módosítás:

Leglényegesebb változás a szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése – az alábbi szabály vonatkozik az EU és/vagy a magyar állam által támogatott projektekre az olyan támogatottak esetén, akik egyébként nem tartoznak a Kbt. hatálya alá (építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén egyaránt):

A támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

Az új szabályból az tűnik ki, hogy ha az EU és/vagy hazai forrásból származó támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, akkor a támogatott beszerzés közbeszerzés köteles. Például,

Kiemelendő azonban, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.

A közbeszerzési törvény az ajánlatkérő által beszerzendő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értékétől függően állapítja meg, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy annak szükségessége esetén milyen eljárásrendet kell alkalmazni.

Lényeges módosítás történt az alkalmazható eljárásrendekben, amelynek eredményeként az új Kbt.-vel bevezetésre kerül a nemzeti eljárásrendben egy teljesen új eljárástípus is, mely értelmében az ajánlatkérőnek az általa előzetesen alkalmasnak minősített legalább 3 meghívandó szervezet mellett meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást mindazon potenciális ajánlattevőnek, akik érdeklődésüket jelezték a közbeszerzési eljárás iránt. (Ebben az eljárásfajtában az ajánlatkérőnek az eljárás megindítását megelőzően legalább 5 nappal előzetes tájékoztatót kell közzétenni, melyben feltüntetésre kerülnek az eljárást érintő legfontosabb információk, paraméterek.)

Tekintsük át a közbeszerzési törvény alapján szabályozott közbeszerzési eljárásrendek típusait és új értékhatárait:

1. Hirdetmény nélküli eljárás

A jogszabály lehetővé teszi ajánlatkérő részére, hogy bizonyos értékhatár alatt a folyamat egyszerűsítése érdekében a közbeszerzési eljárást ne jelentesse meg a Közbeszerzési Értesítőben, hanem saját maga válasszon ki árajánlat alapján legalább három ajánlattevőt, akiket felkér az eljáráson való részvételre.

Ezt az eljárástípust az alábbi esetekben lehet alkalmazni:

2. Hirdetmény közzétételével induló eljárás

Amennyiben a beszerzések értéke átlépik a fenti összegeket, a jogalkotó nagyobb nyilvánossághoz köti a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívást közvetlenül a Közbeszerzési Értesítőbe kell megjelentetnie ajánlatkérőnek.

Ezt az eljárástípust az alábbi esetekben lehet alkalmazni:

*A 2015. január 1. és 2015. december 31. között irányadó közbeszerzési értékhatárok egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében 207 000 euró, azaz 60 690 330 forint, Építési beruházás esetén: 5 186 000 euró, azaz 1 520 483 340 forint.

3. Uniós közbeszerzési hirdetménnyel induló eljárás

Amennyiben a beszerzések értéke magasabb, mint a fentiekben megjelölt értékhatár, már a legszigorúbb feltételek mellett kell a közbeszerzési eljárást lefolytatni a beszerzéshez. Ilyenkor a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása már az Európai Unió hivatalos közbeszerzési lapjában kell, hogy megjelenjen. Ez lehetővé teszi az EU tagállamokban élő ajánlattevők részére, hogy megpályázzanak egy nemzetközi közbeszerzést.

Az új Kbt.-vel ezek mellett bevezetésre kerül a nemzeti eljárásrendben egy teljesen új eljárástípus is, mely értelmében az ajánlatkérőnek az általa előzetesen alkalmasnak minősített legalább 3 meghívandó szervezet mellett meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást mindazon potenciális ajánlattevőnek, akik érdeklődésüket jelezték a közbeszerzési eljárás iránt. (Ebben az eljárásfajtában az ajánlatkérőnek az eljárás megindítását megelőzően legalább 5 nappal előzetes tájékoztatót kell közzétenni, melyben feltüntetésre kerülnek az eljárást érintő legfontosabb információk, paraméterek.)

Az új eljárásfajtát az ajánlatkérők árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 60.690.000 Ft-ig, építési beruházás tekintetében nettó 500.000.000 Ft-ig alkalmazhatják.

2015. november 1-étől tehát minden olyan vállalkozás, amely olyan nyertes pályázattal rendelkezik, melynek keretében konkrét beszerzése - szolgáltatás megrendelése, árubeszerzése vagy építési beruházása - 25 millió Ft feletti támogatást kap, a fenti típusú közbeszerzési eljárás lefolytatására lesz kötelezett. Mindez ráadásul visszamenőleg is érvényes, tehát a már beadott és nyertes, de 2015. november 1. előtt meg nem kezdett projektek esetében is. Hiába támasztotta tehát alá a pályázat benyújtása során a vállalkozás 3 árajánlattal, hogy melyik szállítóval kíván együttműködni, amennyiben még nem kezdte meg a projektet, közbeszerzési eljárás lefolytatására lesz kötelezett.

A már beadott pályázatok vonatkozásában sajnos elmondható, hogy az új közbeszerzési törvény alapján olyan beszerzések kerülnek most közbeszerzési kötelezettség alá, amelyek esetében a pályázók egyáltalán nem számoltak közbeszerzéssel, ami jelentős időbeni és pénzügyi nehézségeket fog jelenti a nyertes vállalkozások számára.

Tény, hogy a hazai KKV-k többsége még nem foglalkozott közbeszerzéssel, így számukra a kényszer közbeszerzési eljárás várhatóan jelentős adminisztrációs és nem utolsó sorban anyagi többlet terhet jelent majd, amelynek költsége azonban sok esetben elszámolható a pályázatokban.

Sok még a törvénnyel és az uniós pályázatok eljárásrendi változásaival kapcsolatos megválaszolatlan kérdés, de érdemes figyelemmel kísérnie a fejleményeket, mert nagy valószínűséggel következő pályázata során ez Önt is érinteni fogja.