Akár három napon belül megtanulható

A mindössze három foglalkozásból álló tanfolyamot az IKSZT szervezte, elsősorban azért, mert a korábbiaknak is sikere volt a faluban. Az intézmény vezetője, Lévay Gabriella elmondta: mindig akadnak olyan emberek a településen, akik érdeklődést mutatnak az alkotó tevékenységek iránt. Az idei kosárfonó tanfolyamra jelentkeztek olyanok is, akik már a korábbiakon is részt vettek.

- Mivel nem népművészeti kosarakat készítünk, hanem a mi vidékünkön silingaként ismert egyszerű használati eszközöket, így a három nap elegendő is ahhoz, hogy teljesen az alapokról indulva bárki elsajátítsa a kosárkötés tudományát - mondta a tanfolyamot vezető Balogh Sándor. - Otthon aztán kellő gyakorlással a most megszerzett tudást akár tovább is fejleszthetik a résztvevők. Aki persze évente egy kosarat köt csak, annak folyamatosan újra kell tanulnia, hiszen hamar kimegy az ember fejéből a tudás.

A zalatárnoki tanfolyam résztvevőinek egy része. Balról Gulyás János, Lévay Gabriella, Gulyásné Becze Andrea, Söjtöry Andrea, a foglalkozásokat vezető Balogh Sándor és Nagy Zoltán Fotó: Gyuricza Ferenc

Balogh Sándor hozzátette: a kosárfonás nemcsak kreatív program, de viszonylag gyorsan sikerélményhez is juttatja az azt gyakorlót. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy jó alapanyaghoz mind nehezebben lehet hozzájutni. A házak udvaráról mára szinte teljesen kiveszett a kosárfűz, és a külterületeken is egyre ritkább. A növény ráadásul gondozást is igényel, ha a vesszőt időben nem vágják vissza, elvastagodik, s a megmunkálásra teljesen alkalmatlanná válik.

- Engem maga a kosárfonás érdekelt, a technikát akartam megismerni, ezért is örültem a lehetőségnek - árulta el érdeklődésünkre a vakolai településrészről érkezett Söjtöry Andrea.

- Az anyai nagyapám Tófejen élt, ő biztosan ismerte ezt a mesterséget. Azt gondoltam, hogy a fonás jobban igénybe veszi a kezet, de aztán nem is fizikailag fáradtam el a munka során, inkább a különböző technikákra kellett jobban odafigyelnem.