Zalaegerszeg

2016.09.14. 19:00

Széchenyi István és Zala megye

Zalaegerszeg – Széchenyi István születésének 225. évfordulóján pályafutásának zalai vonatkozásait taglalta a szerdai tudományos konferencia.

Arany Horváth Zsuzsa

A Zalaegerszegi Törvényszék díszterme adott otthont a legnagyobb magyar munkásságának, közéleti és gazdasági tevékenységének Zalára gyakorolt hatásait bemutató előadássorozatnak, melyet a megyei közgyűjtemények szervezésének köszönhettünk.

Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója vezette az emlékülést, melyen a köszöntők sorában felszólalt Pácsonyi Imre, a megyei közgyűlés alelnöke, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Előbbi Széchenyi István kapcsán az egyéniség történelmi szerepét hangsúlyozta, utóbbi arra biztatta a zalai tudós társadalmat, hogy minél alaposabban dolgozzák fel szűkebb pátriánk történetét.

Elsőként Béres Katalin főmuzeológus szólt, aki alapkutatásait tette közzé, amikor bemutatta a zalai lótenyésztést, amelybe Széchenyi István nagy erőkkel szeretett volna életet lehelni. Az 1820-ban indult erőfeszítések, mint a történész által vizsgált megyegyűlési jegyzőkönyvekből, levelezésekből kiderült, még 25 év után sem hoztak átütő eredményt, pedig a gróf egyik saját legjobb ménjét ajándékozta a tekintetes Zalának. Az angol telivért, Titánt 1846-ban szem elől tévesztette a história, azt azonban feljegyezte, hogy - hiába látták a somogyi pozitív lótenyésztési, versenyeztetési példát - a fedeztetést túl drágának találták a zalai ménesek tulajdonosai.

Kiss Gábor, dr. Gyimesi Endre, Cselenkó Borbála, dr. Kaposi Zoltán, Molnár András és Pácsonyi Imre Fotó: Pezzetta Umberto

Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója hasonló sikertelenségről volt kénytelen beszámolni, amikor a korabeli zalai vízrendezésről szólt. A mocsarak lecsapolásához szükséges társulási összefogás javarészt érdektelen maradt a zalai birtokosok számára, inkább a Balaton vízszintjének csökkentését szorgalmazták. Széchenyi István baki plébániaalapítási tervei is gáncsoskodásba fulladtak, erről Cselenkó Borbála levéltárvezető (Püspöki Levéltár Szombathely) számolt be. Az új plébánia hiába szolgálta volna a híveket, a környező plébánosok javadalmuk emiatti csökkenését érzékenyebb veszteségnek érezték. Dr. Kaposi Zoltán pécsi egyetemi tanár a Zalában található Széchenyi-uradalmak gazdálkodását tárta a főleg szakmabeliekből álló hallgatósága elé. Megtudtuk, az apa, Széchényi Ferenc még 290 000 holdat tudhatott magáének, ebből eladások után mintegy 30 ezer maradt Istváné. (Az előadó szemléletes és aktuális mértékhasonlítást alkotott a kései utókornak: egy hold háromnegyed focipályának felel meg.) Aki igyekezett modern gazdálkodást folytatni, juhtenyésztéssel, szőlővel, vetésforgóval, gépesítéssel, majorsági termeléssel próbálkozott robotmunka helyett fizetett munkát kínálva az aprófalvak zselléreinek. Pölöskén még egy répacukorgyár ötlete is felmerült, végül nem jött létre az üzem.

Az emlékülésen dr. Gyimesi Endre történész a gőzhajózásról szólt (tanulmányát korábban közöltük), Molnár András levéltárigazgató a zalai reformellenzék és Széchenyi kapcsolatát vizsgálta (a cikket szombaton olvashatják), Kiss Gábor pedig Széchenyi és Deák Ferenc közéleti pályafutásának érintkező pontjait mutatta be (a dolgozatot később tesszük közzé).

A konferenciát házigazdaként dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök összegezte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!