Csentei szőlészek Egerszegen

Természetesen a pogácsa, a vörösbor és a pálinka sem hiányzott - a Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület a szlovéniai barátait, a Csentei Szőlőtermelők Egyesületét várta ide a falumúzeumbeli találkán.

A csenteiek a Hősök kertjében, kalauzuk Németh Miklós, a város nyugalmazott főkertésze (a képen elöl középen)
Fotó: Fincza Zsuzsa

Míg a többség a Miska-pajtánál nézelődött, mi Lőrincz Máriával egy padon üldögélve az öreg házakat gusztálgattuk.

- Mifelénk a szőlőhegyeken maradtak meg legtovább a hasonló pincék, de sajnos ma már ott is keveset látni belőlük. Ugyanúgy földből készültek, mint az itteniek, egyszerűek voltak és praktikusak. A falba és a padlásra is törekes agyagot döngöltek, a padlózat is földes volt. Pincének mondták, de nem ásták a földbe, így is tökéletes volt a hőszigetelése: nyáron hűvös volt, télen meg meleg - mesélte Mária.

- Tervezzük, hogy Csentén mi is megszerzünk egy ilyen öreg házat és múzeumot alakítunk ki benne - jegyezte meg Farics Dorisz, a szőlőtermelő közösség elnöke.

- Zalaegerszeg város önkormányzata amellett, hogy a saját szervezésű határon átnyúló kötelékeit ápolja, örömmel támogatja civil szervezetek kapcsolatait is. Ezáltal nemcsak az országok és a közösségek közötti kapocs erősödik, hanem barátság alakul ki az emberek között is - értékelte az összejövetelt Tolvaj Márta, Zalaegerszeg alpolgármestere, aki a megyeszékely előtt álló fejlesztések legapróbb részleteibe is beavatta a csentei vendégeket.

Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője a Falumúzeum ugyancsak nagy ívű terveit vázolta fel a vendégek előtt.

A skanzeni barangolás után Zalaegerszeg jelesebb parkjait és szobrait Németh Miklós, a város nyugdíjas főkertésze kalauzolásában látogatta végig a társaság. Érdeklődéssel hallgatták, hogy a piacon az asztalka mögött üldögélő kicsi kalapos ember szobra egy nemrég elhunyt kefekötőnek állít emléket, s hogy a "Fiatalok" alakját vandálok nem átallották a télen befesteni. Csentén a Szűz Mária-szobrot viszont el is lopták - árulták el a vendégek. A Deák tér illatozó hársfái alatt Kósa Ernő megjegyezte, hogy él a vidékükön egy legendásan lusta népség, amely állandóan a hársfák alatt heverészik - nyáron az esőben csak kitátják a szájukat, úgy isszák a teát. Pausics Ivan felidézte, hogy hajdanán gyakran jártak Zalaegerszegen, s már egy jó vacsoráért is átugrottak Zalába, akkoriban itt olcsóbb volt minden. Mára fordult a kocka - mondták.

A múltunkat becsülni kell. Szabolcs Péter szobránál a két egyesület vezetője, Farics Dorisz (balra) és Mrakovics Miklósné

- Nem vagyunk egy "otthonülő" csapat, a saját ünnepeink - Balázs-napi szőlőmetszés, torokáldás, Szent György-nap, Orbán-nap, kelepelő-állítás, Márton-nap - mellett a konvencionális rendezvényeken is részt veszünk, így ott nyüzsgünk a lendvai szüreten, és ugyanúgy a bográcsfőző versenyen is. A 115 fős egyesületünkből ma 32-en jöttünk el Zalaegerszegre - az egyik évben mi kerekedünk fel csapatostól, a következő esztendőben a zalaegerszegi kertbarátok jönnek hozzánk, de ezenkívül is részt veszünk egymás rendezvényein - beszélt közösségük életéről Farics Dorisz.

- Hivatalosan 25 éves a kapcsolatunk a Csentei Szőlőtermelők Egyesületével, de a gyökerek a '70-es évekre nyúlnak vissza - tette hozzá Mrakovics Miklósné, a zalaegerszegi kertbarátok vezetője. - Czimmermann Béla vezetésével még ők is "csak" kertbarátok voltak, s akkoriban dr. Pálfi Dénes, Sabján Károly, Németh Miklós és Kovács Ottó járt ki Csentére, borászati előadásokat tartottak, s ők zsűrizték náluk az első borversenyt is.

A csentei szőlőtermelők és az egerszegi kertbarátok találkozója a közös vacsora után a hagyományoknak megfelelően bállal zárult.