Címer, pecsét, végrendelet - Az Egerszegi Évszázadok kötet emberi történeteken keresztül mutatja a várost

A Fejezetek Zalaegerszeg történetéből alcímű, a városi önkormányzat hathatós támogatásával napvilágot látott, igényes külalakú kiadvány (tervezője Orbán Ildikó) rendhagyónak számít abban az értelemben, ahogy a históriai diszciplinát kezeli. Ma már nem ritka, hogy tudományos irányultságú, elemző indítékú összefoglalók mellett közösség-, sors- és emberközeli megközelítésű történeti munkákat is a kezünkbe vehetünk. Ez a könyv különösen koncentrál arra, hogy a korszakok kijelölte úton haladva a város hajdani lakóinak, formálóinak hétköznapjaiba kalauzoljon, azzal együtt, hogy a kiemelkedő teljesítményeket is sorra veszi. Köszönhető mindez annak, hogy a zala-egerszegi közgyűjtemények történészei évtizedek óta szisztematikus kutatást végeznek, hosszú távú tudományos program és egységes elvek mentén haladnak. Mondhatjuk azt is, hogy a múzeum, a levéltár, a könyvtár munkatársai összeszokott közösséget alkotva zárják a sorokat , kezük közül nem csúszik ki semmi, ami fontos lehet az utánuk jövőknek.

A kötet címlapja Fotó: illusztráció

Ezt a kötetet is, mint megannyi tudományos ülést és konferenciát, szakterülete okán dr. Bilkei Irén írása nyitja, aki a középkori mezőváros földesurainak életébe enged bepillantást a korabeli dokumentumok alapján, így derül ki, a későbbi korok, felvilágosult eszmék iránt így-úgy fogékony kisnemeseinek elődei miként találtak maguknak életteret a királyi és egyházi uradalmak között.

Kuriózumnak számít Csomor Erzsébet tanulmánya, hiszen a város pecsétjeit, címereit vizsgáló munka alapkutatásnak is beillik. Ha elolvassuk, márpedig olvassuk el, másképp tekintünk fel Zalaegerszeg középületeinek homlokzatára, hogy lássuk a faragott jelképeket. Szintén Csomor Erzsébet kutatta a végrendeleteket, amelyek pontos képet rajzolnak a 18-19. századi egerszegi polgárok anyagi viszonyairól és kultúrájáról.

Hasonlóan izgalmas olvasmány lehet Cselenkó Borbála összefoglalója a Mária Magdolna Plébániatemplom építéstörténetéről. Ettől azt várjuk, hogy amikor belépünk az épületbe érezzük, benne van a korábbi kisebb templom is.

Ezután több jeles egerszegi élettörténete következik Kapiller Imre, dr. Gyimesi Endre és Megyeri Anna tollából. Pathy János városbíró, Keresztury József (Dezső édesapja) és Tivolt János városi képviselő elhivatottsága, szenvedélyes lokátpatriotizmusa bontakozik ki a kötet olvasója előtt.

A háborúk és a politikai viharok kísérte fejezetek között Paksy Zoltán a két világháború közti közéleti csatározásokat veszi számba, Molnár András írása 1940-be kalauzol, amikor a zalai honvédeket kíséri Erdélybe, míg Cseh Valentin a második világháború légiharcainak dokumentumait lapozza végig a kedvünkért. Káli Csaba az 1945 utáni évek felettébb tendenciózus választási sorozatát tekinti át, míg eljutunk a hosszú ideig velünk élő egypártrendszerig.

A kötet itt zárul, de már nyilván zajlik a rendszerváltás utáni zalai évtizedek kutatása.