Ami összeköt a szülőfölddel - A besenyői részönkormányzat és az öreghegyi polgárőrség gondoskodott programról

- A szőlőhegy különleges helyet tölt be az emberek életében - mondták. Többnyire a közelben élők gazdálkodnak a területen, mellettük azoknak van birtokuk, akik a településen születtek, de elköltöztek, a családi örökséget viszont, mint a szülőföldből egy darabot, megtartották. Jeles alkalmakkor, például a búcsúban, rokonok, rég nem látott gyermekkori barátok, falubeliek találkoznak egymással. S kell ennél nagyobb vonzerő?

Az öreghegyi szabadtéri színpadon a nemesrádói táncosok (balról jobbra): Zóka Ramóna, Szekér Ildikó, Kránicz Renáta, hátul Molnár Melinda

- A besenyői településrészi önkormányzat és az öreghegyi polgárőrség közösen gondoskodik róla, hogy a hagyományos Péter-Pál búcsún a lelki feltöltődés mellett jól szórakozzon az a pár száz ember, aki ilyenkor a kápolna köré sereglik. Egyre többen költöznek ki a hegyre, s ők a gazdákkal együtt ugyanúgy meghívják vendégségbe a rokonaikat, mint faluhelyen szokás. A tizenhármas szám számunkra szerencsés, ez idő alatt igazi baráti közösség alakult ki Öreghegyen - hangsúlyozta Borsos József, aki részönkormányzati képviselőként és a polgárőr egyesület alelnökeként a szervezés feladatát vállalta.

- A kisközösségi rendezvényekben az az örvendetes, hogy a résztvevők úgy maradnak büszke zalaegerszegiek, hogy közben őrzik lokálpatrióta kötődésüket - nyitotta meg a délutáni műsorfolyamot Balaicz Zoltán, aki, mint kihangsúlyozta, Zalaegerszeggel együtt a besenyői Öreghegynek is polgármestere, s akként támogatja a törekvéseiket.

- Zalaegerszegnek e romantikus, festői környezetben fekvő, folyamatosan fejlődő külterülete lassan önálló városrésszé fejlődik, ahol mindig történik valami, s ez az egész városra pozitív hatású - tette hozzá Gecse Péter alpolgármester, Besenyő városházi képviselője.

A Karinthy amatőr színpad táncparódiáját sokan a legjobb, leghumorosabb produkciónak minősítették. A képen (balról jobbra): Semetkéné Szipőcs Erika, Szalai Adelinda és Farkasné Németh Csilla, mögöttük Tombor Zoltánné

Nem valószínű, hogy befértek volna az egerszegi nagytemplomba a hívek, akik az ünnepi ebéd előtt Stróber atya szabadtéri szentmiséjén jelen voltak, s bizonyára megtöltötték volna a városi művelődési központot a szórakozni vágyók, akik részt vettek a búcsúi forgatagban vagy körülvették a színpadot, hogy élvezzék a háromórás vidám műsort. Bár helybéli fellépőknek sem voltak híján - a Szivárvány Népdalkör alkalomhoz illő bordalokkal és tréfás pincejelenettel, a Karinthy Frigyes Amatőr Színpad táncparódiával dolgoztatta meg a nagyérdemű rekeszizmait, Marai Mónika, művésznevén Mónita népszerű táncdalokat énekelt -, vendégszereplőknek is tapsolhatott a publikum. A Botfai citerazenekar jóvoltából autentikus népdalokat, a Zalaapáti Harmonika Zenekar és a Zalaszentmihályi Nótázók közreműködésével magyar nótákat hallgathattak, Viola Attila bemutatásában bűvésztrükköket láthattak. A Nemesrádói Kulturális Közhasznú Egyesület tagjai több mint 20 kilométert utaztak a kicsi, alig 300 fős falujukból, de örömmel jöttek, hiszen szinte törzsvendégnek számítanak az öreghegyi színpadon.

- Két táncos és egy zenés produkciót hoztunk - tájékoztatott Zóka Ramóna, a nemesrádói csapat szószólója. - Egyesületünk felnőtt és gyermek tánccsoporttal, színjátszó körrel és Rádi Band néven zenész-énekes együttessel igyekszik mozgalmassá tenni a falu közösségi életét, színesíteni a rendezvényeket.

A nemesrádóiak a polgárőrök révén keveredtek baráti viszonyba az öreghegyiekkel.

- Két évvel ezelőtt megnyertük a kolbásztöltő versenyüket, azóta részt veszünk a falunapi főzőversenyen is, mi pedig idecsábítottuk őket a Péter-Pál hegyi búcsúnkra - magyarázta a kapcsolatot Sebestyén Lajos, aki egyébként hegylakóként és polgárőrként duplán is helytállt a házigazda szerepében.