Újabb piac nyílik a helyi termékeknek Zalaegerszegen

A Vidékfejlesztési Minisztérium szorgalmazza, hogy lehetőleg minden településen működjön helyi termelői piac. Zala megyében néhány helyen (Hévíz, Zalakaros, Felsőrajk, Gyenesdiás) már több éves hagyománya van, Zalaegerszegen pedig április 14-én nyílik meg az első, a piactéren. Kéthetente, csütörtökön délutánonként kínálják majd az árusok a portékát, az első alkalommal körülbelül húszan.

– A termelői piacokon csak őstermelők vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező kistermelők értékesíthetnek, a piac 40 kilométeres körzetéből. Nagyon fontos, hogy kizárólag saját maguk által előállított termékeket vihetnek ki a piacra, vagy saját alapanyagból feldolgozottat – ismertette Lendvay Miklós, a Magyar Nemzeti Agrárkamara megyei igazgatója. Hozzátette: az őstermelői igazolvány kiváltásának szigorodtak a feltételei, a visszaélések elkerülése érdekében.

Zalaegerszegen olyan gazdálkodókkal is találkozhatunk majd a helyi termelői piacon, akik rendszeresen árusítanak a szokásos piacnapokon, de lesznek újak is. Horváth István, a Vásárcsarnok Kft. ügyvezetője elmondta, hogy számos termelő nem tud minden kedden, pénteken és szombaton megjelenni a piacnapon, mert nincs annyi áruja vagy ideje, de közülük is jönni fognak a termelői piacra.

Patkó Árpád  méhész is árusít majd a termelői piacon
Fotó: Katona Tibor

Gyenesdiáson már sokéves tapasztalatokról tudnak beszámolni, hiszen  öt éve kezdte meg működését  az Első Balatoni Hal- és Termelői Piac.

– Jól megalapozta a működést az egyesület, hiszen azok a termékek jelentek meg, amelyek megtalálhatóak a térségükben, de nem volt egyszerű legyűrni  a kalmárszellemiséget, ami alapvetően jellemző a piacra. Próbáltuk kiszorítani a multik termékeit, célunk a termelői piac kialakítása volt – idézte fel Gál Lajos polgármester.

Az évek során próbálkoztak napi, majd heti kétnapos nyitva tartással, végül csak hétvégivel.

– Azt láttuk, hogy a káptalantóti termelői piac például azért működik jobban, mert hétvégente egy piacnap van, a termelő a hét többi napján kapálja a zöldséget, eteti az állatokat. Már nálunk is így van. Az erős vásárnapunk a szombat, ám a piac más napokon is működik, hiszen a vendégek jogos elvárása, hogy a faházak kínálatát (ezekben ételt-italt kapni) igénybe vehessék. Nagy vonzerő volt a halkínálat megteremtése. Az első években ez jól működött, egészen addig, míg volt balatoni halászat és frissen fogott balatoni halat lehetett kapni. Most a zalai, somogyi halastavakról és a Kis-Balatonról származó halakat tudnak kínálni a faházakban. Már nemcsak termelők vannak jelen, hanem önkormányzati szövetkezetek is – szólt a kínálatról a polgármester.

A piacon időről-időre tematikus napokat  tartanak: a szombati szezonnyitó napon vetőburgonya vásár volt, melyen a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja által nemesített keszthelyi fajtákat kínálták.

László Beáta piacfelügyelő tavaly vette át az árusítóhely vezetését. Ő is azt emelte ki, hogy nem lehet csak gyenesdiási termelők áruival megtölteni a harminc árusítóhelyet.

– Új termelők is megjelentek. Helyiek öten-hatan vannak, az árusok nagy része 15-20 kilométer távolságból érkezik. A Balaton-parton élők jellemzően vendéglátással foglalkoznak, a kertjükben saját fogyasztásra termelnek, kevesen tevékenykednek őstermelőként. A visszajelzések szerint többeket visszatartanak a piaci árusításhoz szükséges őstermelői igazolvány kiváltásától a bürokratikus és adózási előírások. A tótól távolabb élők közül többeknek fontos a megélhetés szempontjából, hogy értékesítésre is termeljenek – említette a piacfelügyelő.

A helyi termékek kapcsán örök dilemma, hogy vajon a kistermelők mennyire tudják kielégíteni a keresletet, s a nagyobb mennyiségű termelés nem megy-e az egyediség és a minőség rovására.

– Országszerte igény, hogy létre kellene hozni egy olyan rendszert, amelyben ellenőrizhető, hogy  a termelő valóban saját áruval áll-e ki. Ellenőrizni kell a minőséget: védjegyet, különböző kategóriákat kell létrehozni, hogy a vevő tudja, hogy milyen terméket vásárol – sorolta László Beáta.

Kérdés az is, vajon a helyiek mennyire választják a helyi termékeket? Gál Lajos polgármester szerint szemléletformálásra van szükség.

– Térségünkben erőteljesen jelen vannak a multik, s az itt élő emberek szívesen járnak ezekbe az áruházakba. Folyamatos küzdelem, hogy a helyi, egészséges terméket ismét megismertessük a családokkal. Büszkék vagyunk ugyanakkor az egyre inkább keresett termékekre, s arra, hogy egyre több család fog háztáji gazdálkodásba, s próbál sajtokat, szörpöket, lekvárt készíteni, zöldségekkel jönni a piacra. Mi fontosnak tartjuk, hogy az emberek ismét piacokon vásároljanak egészséges termékeket. Ez olyan előnnyel is jár, hogy a piacokat élettel, tartalommal, élő szóval töltjük meg, igazi közösségé térré alakítjuk.

Helyi termelői piacot  2013 óta egyszerű nyitni, akár önkormányzatok, akár magánszemélyek is belevághatnak, a jegyzőhöz kell kérvényt benyújtani. Ami a jövedelmezőséget  illeti, a zalai agrárkamara elnöke annak ellenére optimista, hogy - mint felvetettük - a helyi termékeket árusító boltok közül  például több bezárt Zalában, kellő forgalom híján.

– Egy  termelői boltnak minden nap meg kell teremtenie a gazdaságos működéshez szükséges  bevételt, a havonta egy vagy néhány alkalommal rendezendő termelői piacok helypénze viszont kis költség, ezek jövedelmezőek tudnak lenni. Szerintem Zalaegerszegen is meglesz a kereslet, hiszen tapasztalataink szerint a helyi termékek mindenhol nagyon szépen fogynak a vásárokon – mondta Lendvay Miklós.