Zalaegerszeg

2015.06.07. 20:06

Látni, hallani, szólni - Megindító emlékezés a zsinagógában

A zsidó hitközség tagjai, a megye és a város vezetésének képviselői, és a budapesti vendégek mellett zalaegerszegi emlékezők töltötték meg a zsinagógát vasárnap délelőtt.

Arany Horváth Zsuzsa

Azért gyűltünk össze, hogy a 71 évvel ezelőtt lezajlott tragédiára, – Angela Merkel német kancellár szavaival – a történelem legnagyobb bűntényének ártatlan áldozataira, a XX. századi golgotára, a nyugati világ gulagjára emlékeztessük magunkat és mindenkit. Aki nem ismeri a történelmet, az kénytelen lesz újra átélni. Az emlékezés gyertyagyújtással kezdődött: a túlélők, gyermekeik, a hitközösség lángja gyulladt ki, a város lakói nevében polgármester Balaicz Zoltán keze által. A magyar himnusz jellegzetes zsidó hangszeren, a klarinéton szólalt meg Nádasdy Eszter jóvoltából.

A haláltáborokat megjárt szüleitől kért bocsánatot helyettünk Siklósi Vilmos a hitközség vezetője. Bali Zoltán, fiatal városi képviselő a kövek összetartozó embereket jelképező jelentéséről beszélt, amelyek számbavétele immár az ő generációjának erkölcsi védfalként felfogható feladata, hogy ne ismétlődhessen meg, ami akkor Magyarország akkori vezetése kiszolgáltatta honfitársait. A 14 évesen elpusztított Anna Frank naplóját idézte Mézes András, a HIT gyülekezet lelkipásztora, kérve, minden korban utasítsuk el az ideológiai tébolyt. Megállt a levegő a teremben, amikor az Ausztriából érkezett zongoraművész, Paul Gulda Chopin Nocturne-t játszott a felirat alatt: „a gazemberek utolsó mentsvára a hazafiság” (Samuel Johnson). Gál Péter egyetemi tanár zalaegerszegi születésű édesanyjának alakját idézte: a 22 éves lányt Mengele elől és a haláltól a tábori orvosnő mentette meg, amikor a betegszobában lepedők alá rejtette. A professzor orvos nagyapját az egerszegi téglagyárban verték az értékeit követelve, mielőtt Auschwitzba deportálták a városiak szenvtelensége közepette. Gál Péter azért kér elnézést mostantól, hogy nem emelte fel eddig a hangját, ezentúl megteszi, mielőtt ismétli magát a történelem.

A gyászszertartást Szerdócs J. Ervin újpesti rabbi celebrálta. A Máramarosszigetről származó egyházfi otthoni hitközségéből 40 ezer zsidót vittek el (innen származik Elie Wiesel Nobel békedíjas író is). A rabbi megilletődöttségének adott hangot az emlékező alkalom emelkedettsége miatt, dicsérte az itt élők mai összetartását. A ceremónia végén Nógrádi Gergely kántor énekelte el a gyászimát a hatmillió meggyilkolt európai zsidó emberért. Az egybegyűltek a nap folyamán a város különböző zsidó emlékhelyein koszorúztak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!