Már a kanizsai út mellett várja az állatbarátokat a járőrszolgálat

„Utolsó pillanatig erősebbnek lenni mint a helyzet, amelyet külső erők teremtenek meg körülöttünk. Lélekben nem adni fel semmit, nem engedni, ez a titok." E Márai-idézet és a dátum (2015. március 28.) áll az alapkövön, amelynek letételével még várnak, mert annak „meg kell adni a módját", tennivaló pedig még bőven van az új telepen, mondja Igaz Klaudia, az Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala Megyei Egyesületének elnöke, miközben egy jókora vasrácsot állít fel és támaszt neki a kerítésnek negyedmagával. Ez lesz a következő kennel egyik oldala.

Régi álom teljesült. Igaz Klaudia és Toplak Tibor az új telephelyen. Fotó: Katona Tibor

Szombaton még javában folytak a munkálatok az állatvédelmi járőrszolgálat régi, zalaszentlőrinci és az új, zalaegerszegi telephelyén egyaránt, igaz, az érdeklődés és a segítő szándék kissé megcsappant szombat óta. Akkor a hatalmas szélben mintegy húszan, egyesületi tagok, a zalaszentiváni önkéntes tűzoltók és lelkes állatbarátok rendezték a terepet, bontották és építették a kenneleket, fuvarozták a kutyákat, többen pedig a nádtekercseket szerelték fel a kerítésre. (Ez utóbbi óvja a kutyákat a széltől, a hótól, s korlátozza a ki- és belátást is, nyugodtabb körülményeket biztosítva számukra.) Vasárnap délelőtt, ott jártunkkor viszont már csak négyen dolgoztak, Igaz Klaudia, Földi Anita, Ács Anita és Szűcs Szilvia, pedig igencsak elkelt volna a férfierő a súlyos vasrácsok mozgatásához.

– Igazán akkor fogtam fel, hogy mindezt sikerült véghezvinni, amikor az alapkövet a kezembe vettem – mondja elgondolkodva Igaz Klaudia. – Három évet töltöttünk a zalaszentlőrinci telepen, amelyet közben egy vállalkozó vásárolt meg befektetés céljából, de megengedte, hogy amíg nincs más megoldás, ott maradjunk. És most jött el a pillanat. Nehéz időszak áll mögöttünk, nagyon elfáradtunk az elmúlt években. Jó lenne, ha kicsit végre fellélegezhetnének.

Épül az új kennel. Balról jobbra Igaz Klaudia, Szűcs Szilvia és Ács Anita, háttérben pedig a lakók. Fotó: Katona Tibor

Hátradőlni azonban nem lehet, ha berendezkedtek a telepen, akkor annak végében kialakítanak majd egy kifutót, körbe kell továbbá betonozni és a rozsdától védendő le kell festeni a kenneleket, s a ponyva helyett végleges tetőszerkezetet szerelni rájuk, ami hosszú távon is ellenáll az időjárás viszontagságainak. A közeli terv pedig a telek közművesítése, azaz a víz és a szennyvíz bekötése.

– Ami itt van, minden adományokból valósult meg körülbelül 3 millió forint értékben – mutat körbe Igaz Klaudia. – A mintegy kétezer-ötszáz négyzetméteres területet egy állatbarát hölgy vette meg egyesületünknek, a kerítést a Zala Hírlap karácsonyi adománygyűjtő akcióján az olvasók jóvoltából összegyűlt több mint egymillió forintból finanszíroztuk. Egy felajánló megvásárolta a kerítésre felszerelt 35 tekercs nádat, egy vállalkozó térfigyelő kamerarendszert adott, más az ajándékba kapott konténer tetejét javította meg, egy zalaegerszegi cég pedig kedvezményes áron biztosította a kennelekhez szükséges vasanyagot, amire évek óta spóroltunk– sorolja Igaz Klaudia. – A költözésre azonban így is ráment minden félretett pénzünk, sőt, mínuszba kerültünk, így ismét az állatbarátok segítségét és támogatását kérjük a további működéshez.

A 42 kutya egyébként jól viselte a költözéssel járó izgalmakat, s nyugodtan és csendben telt az első éjszaka is, mesélte Berzicza Alíz, a járőrszolgálat önkéntese, aki a biztonság kedvéért szombaton éjjel háromszor is kiment a telepre. S napközben is inkább madárcsicsergés hallatszott a környéken, mintsem ugatás, a kutyákat teljesen elvarázsolta a melengető napsugár.

– Nagyon kellenének az örökbefogadók, hiszen rendkívül sok lakónk van most, s a gazdisodás lenne a feltétele annak, hogy újabb kutyákat tudjunk befogadni. A költözéssel sem nőhet ugyanis a létszámunk ötven fölé – jegyzi meg Igaz Klaudia.

Érkezik egy újabb lakó a telepre. A ketrecnél Szűcs Szilvia és Igaz Klaudia, szemben velük Ács Anita és Földi Anita. Fotó: Katona Tibor

A zalaegerszegi teleptől egyébként azt várják, hogy jobban bekerülnek majd a köztudatba, Zalaszentlőrincre ugyanis nagyon körülményes volt a kijutás, nemcsak az állatvédőknek, a gazdijelölteknek is. Sokan pedig a várostól való távolság miatt nem is tudtak a szervezetről, így pedig nehéz volt otthont találni az árva kutyusoknak.

– Amint berendezkedtünk itt a telepen, várjuk a látogatókat és a leendő gazdákat immár itt Zalaegerszegen, a kanizsai út melletti telepen, s bízunk abban, hogy a városhoz való közelség jóvoltából újabb önkéntesek is csatlakoznak majd hozzánk – hangsúlyozza Igaz Klaudia.