A megyei levéltár tavalyi eredményeiről és ezévi terveiről

A hosszadalmas új név abból adódik, hogy ősztől megváltozott szervezeti keretben dolgozik a korábban Zala Megyei Levéltár (keretes írásunk). A hagyományos tájékoztatón ezúttal részt vett dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, a levéltárak miniszteri biztosa, valamint dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója is. Mindketten hazajöttek, hiszen mindketten dolgoztak korábban a zalai közgyűjteményben.

Ahogy azt megszokhattuk, elsőként Káli Csaba igazgatóhelyettes számolt be az intézmény kevésbé látványos, ám annál fontosabb munkájának tavalyi eredményeiről. Az úgynevezett iratképző szervek, azaz, ahol a majdani levéltári forrássá váló iratokat előállító szervezetek közül tavaly 66-ot ellenőriztek a szakemberek, 144 selejtezést ellenőriztek, 79 szervezet iratkezelési szabályzatát hagyták jóvá. 2012-ben 121 iratfolyóméterrel (ifm) gazdagodott a megyei levéltár, így most összesen 10 731 ifm található náluk. Nélkülözhetetlen utómunka a begyűjtött iratokat kutathatóvá tevő segédletek elkészítése, ezügyben is többszáz iratfolyómétert dolgoztak fel a levéltárosok, valamint előre léptek az elektronizálás, digitalizálás terén is. Tavaly 1137 esetben keresték fel a kutatószolgálatot, az ügyfélszolgálatot pedig 800-szor.

Káli Csaba igazgatóhelyettes, dr. Mikó Zsuzsanna főigazgató, dr. Gyimesi Endre miniszteri biztos és Molnár András igazgató a tájékoztatón (Fotó: Pezzetta Umberto)

A közgyűjtemény tudományos, kulturális tevékenysége közismertebb, a Zalai Hírlap is gyakran ad híradást a konferenciákról, kiadványokról, kiállításokról. 2012 tavaszán Mindszenty József bíboros születésének 120. évfordulójáról, októberben pedig a Magyar Második Honvéd Hadsereg doni tragédiájának 70. évfordulójáról emlékeztek meg tudományos tanácskozás keretében; utóbbi témakörben látott napvilágot Kemendy Géza visszaemlékezése. A friss kötetek közt Tóth Péter miskolci egyetemi tanár jóvoltából jelent meg Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. fejezete, mely az 1656-1716 közt született idevágó megyei iratok összefoglaló forráskiadványa. (A kötetben összesen 2903 dokumentum szerepel.) A vállalkozást dr. Gyimesi Endre mutatta be a sajtónak, jelezve, az első kötetet még 1984-ben adták ki.

A hazai levéltári élet nagy változásáról, az országban elsőként Zalaegerszegen beszélt dr. Mikó Zsuzsanna, az összevont levéltár főigazgatója. Az intézmény megtartja a megyei levéltárak szakmai önállóságát, ugyanakkor egységes szemléletű munkarendet alakít ki. A 250 éves múltra visszatekintő magyar levéltári szervezet 1000 közfeladatot ellátó szerv iratait gyűjti, 300 000 iratfolyóméternyi forrást őriz. A főigazgató leszögezte, sürgető teendő az elektronikusan keletkező iratok befogadásának megoldása, s a meglévők digitalizálása.

Molnár András igazgató az idei zalai terveket vázolta, jelezve, májusban Kanizsán tartanak konferenciát a doni katasztrófa emlékére, de több kiadvány is készül e tárgyban. Ősszel Deák 210. születésnapját ünneplik, s dolgoznak a XVIII. századi zalai ingatlankataszter 5600 térképszelvényes megjelenítésén is.

Az Operaház után a második legnagyobb

A múlt év májusában született törvény nyomán a megyei levéltárakat is magába olvasztó Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) idei költségvetése 3,1 milliárd forint, a tavalyinál 600 millió forinttal nagyobb összeg - mondta el az új intézmény főigazgatója, dr. Mikó Zsuzsanna. A megyei levéltárak és a Magyar Országos Levéltár összevonásával létrejött intézmény az Operaház után Magyarország második legnagyobb kulturális intézménye, amely összesen 704 dolgozót foglalkoztat országszerte.