Zalaegerszeg

2008.06.20. 02:29

Baráti közösségek is

<b>Zalaegerszeg -</b> A kertbarát körök országos szövetsége például a hatékonyabb érdekérvényesítés miatt szeretné szorosabbra zárni a mozgalom sorait - legelőbb is felmérésre készülnek, valójában hány kör működik jelenleg az országban.

Varga Andor

Erről az elmúlt hét végén, a megyeszékhelyen beszélt a szövetség főtitkára, Baráthné Bátai Beatrix, aki a fennállása negyvenedik évfordulóját ünneplő városi kertbarát kör vendége volt.

- Van egy pár éves kimutatásunk, e szerint 270 kör működik az országban, 20 ezer regisztrált taggal - hallottuk tőle. - Ez sokkal kevesebb, mint a fénykorban, de gyanítom, hogy a valóságban talán ennél is rosszabb a helyzet. Én Budaörsön lakom, s elég, ha csak az itteni tendenciát alapul veszem: valamikor a svábok hatezer borospincét működtettek a környéken - mára hat ilyen hely maradt. Ezzel együtt sokan hódolnak a kertészkedés szenvedélyének, de - a fővárosban legalábbis - kevéssé jellemző, hogy ezek az emberek közösséget is alkossanak. Pedig lennének ügyek, melyekben az egységes fellépés segíthetne.

A főtitkár a piacra jutást említette ezek közül. A hobbikertészek számára erre legális mód jelenleg tulajdonképpen nem is létezik: ők nem őstermelők, nem vállalkozók, viszont természetes igény részükről, hogy ha feleslegük támad valamely terményből, azzal elmehessenek a piacra. Az illetékesek állítólag gondolkoznak egy kifejezetten nekik szánt, évente néhány alkalommal használható számlatömb bevezetésén, de a főtitkár azt mondja, a problémát nagyobbak rendre megelőzik a törvényalkotásban - ezért volna szükség arra, hogy a kertbarátok egységesen tudják hangjukat hallatni.

Némileg más a helyzet a vidéki kertbarát-fronton. A köröket megyei szinten a korábbi MMIK, s a mai Keresztury ÁMK részéről összefogó népművelő, Szabóné Robb Aranka elmondta: sok faluban működnek a körök, s a dolog messze nem csak a kiskertek szakszerű műveléséről szól.

- Sok helyütt az egyetlen közösség a kertbarátoké, nyugdíjasklub, hagyományőrző együttes helyett is van - mondta el, s örömmel újságolta: az egerszegiek július elsejével bezáró régi otthonuk, a volt MMIK-épület helyett az ígéretek szerint valahol a belvárosban kapnak új helyet, hogy a zömében időskorú tagoknak ne kelljen a Landorhegyig bumlizniuk.

- Sajnos fontos probléma, hogy az idősebb korosztály van a körben többségben, de az utóbbi hónapokban már értünk el eredményeket ez ügyben - mondta az egerszegi kertbarátok jelenlegi elnöke, Mrakovics Miklósné. - Ötvenegy fővel dolgozunk, havonta két hétfőn van összejövetelünk, s nagyon tartalmas programokat viszünk. 

1968-ban, a mai Hevesi-színház helyén megnyitott MMK-ban (megyei művelődési központban) alakították meg az egerszegi kertbarát kört. A cél az volt, hogy az emberek mél jobban sajátítsák el a környezetkultúrával,  a kiskerti mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ismereteket. A máig megtartott terménybemutató kiállítások sorozata 1973-ban kezdődött, miközben máig mindössze két társadalmi vezetőt fogyasztottak : előbb Komáromi László, majd dr. Péteri Lászlóné irányította a munkát.  A kör arra készül, hogy  az eltelt 40 év emlékére 40 fát ültet el a városban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!