Zalaapátiban új út és híd épült a kerékpárosoknak, de a falu más értékeket is rejt

Hogyan élte túl a háborút az a harang a falu templom tornyában, ami naponta többször is megkondul? Hova vezet az új acél híd a Zalán, amelyik a kerékpárút részeként, de annak a végén készült el tavaly? Olyan, még a zalaapátiak számára is titokzatos kérdések ezek, amelyekre megpróbálunk választ keresni, azért is, mert az ide érkező turisták közül sokakat érdekel, mi található Zalaapátiban, mit érdemes megnézni, mielőtt tovább mennének?

- Valóban, a „hova vezet ez a híd?” kérdést sokan felteszik manapság a falubeliek közül is, mert a hídig jó minőségű aszfalt út vezet, a túl oldalon meg csak a Zala folyó töltésén lehet tovább haladni a Kis-Balaton irányába. Ez a beruházás a kerékpárút  fejlesztésünk harmadik, kétségtelen leglátványosabb szakasza volt, hiszen ennek részekén készült el a százmillió forint értékű híd a Zalán, amit a tavasszal fogunk elnevezni és felavatni. Ezzel a beruházással, illetve ennek a folytatásával szeretnénk kapcsolódni a balatoni kerékpárút hálózathoz is, hogy még több turistát hozzunk Zalaapátiba – mondja Vincze Tibor polgármester, aki a turisztikai helyzetet vázolva elmondja, Zalaapáti a termál háromszögben fekszik. Innét Kehida 12-, Hévíz 10-, Zalakaros pedig 25 kilométerre található. Azt tervezik, hogy egy újabb fejlesztéssel Sármellék felé létrehoznak egy kerékpárút átkötést, s lényegesen lerövidül a Balaton, illetve Hévíz elérése.

Elkészültek a faluban, illetve a kerékpárút mentén elhelyezendő, Zalaapáti látnivalóit bemutató információs táblák is. Pozsegovits Borbála, a művelődési ház vezetője a megnézendők közül először a helytörténeti gyűjteményt mutatja meg. A rengeteg régiséget Karácsony György címzetes iskolaigazgató áldozatos munkájával, hosszú évek alatt sikerült összegyűjteni. Az anyag, ami egyelőre áttekinthetőbb rendezésre vár, igen értékes emléket tartalmaz Zalaapáti történetéről, olyanokat, amelyek a helybéliek számára is érdekesek lehetnek.  A régi fotókon kívül oklevelek, olyanok, amelyek létezéséről a mai kor embere semmit nem tud, lógnak a falakon. Itt akadunk rá, az írás nyitó kérdései között már szereplő, Köncöl János gazda kitüntető oklevelére is.

A helytörténeti után,  egy országosan is figyelemre méltó cserépkályha gyűjteményt látogatunk meg. 1770-ben épült a Szentkirályi kastély, amit a család a háború végéig lakott, s 1996-ban került német magántulajdonba. Felújították, s kétezerben egy svájci házaspárnak eladták. Therese Grandi-Holczer igen szívélyesen mutatja meg az otthonát, illetve annak berendezését. A más kastélyokból beszerzett eredeti bútorok mellett lenyűgöző látnivalók a kályhák, amelyek mindegyike egyedi kézműves munka. Az ezerhétszázas évekből származó meisseni kandallón kívül számos Zsolnay, biedermeier és szecessziós korbeli, itt újra felépített 38 kályhát csodálhat meg a látogató.

A templomban a polgármester, aki a katolikus egyház diakónusa, arra kér, üljek le mellé az egyik padra és nézzem a szemközti oszlopot, amin egy négyzet alakú elsötétedés látható.

- Egyszer itt elmerengtem, s akkor lettem figyelmes erre a foltra, ami egy kép helye lehet. A temetőkápolnában van két régi festmény, amelyek témájuk szerint a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. Megmértem őket, s pontosan akkorák, mint ez a folt az oszlopon. Elkezdtem keresni a templomban a többi tizenhárom kép helyét, mert a keresztút tizennégy kompozícióból áll és megtaláltam valamennyit. Tehát, egy múlt század béli felújítást követően lecserélték a stációkat, de hol lehet a temetői két kép tizenkét társa? – kérdezi majd elmeséli, hogy a templomot 1777 és 1781 között építették, azt követően, hogy  1715-ben a zalavári apátság az ausztriai, göttweigi bencés monostor tulajdona lett, s Zalaapátit tették meg apátsági székhellyé. A szentély freskóját Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Martin Smidt festette, s az ő akkori munkái lehetnek a rejtélyes stáció képek is. Tibor felhívja a figyelmemet a templomban látható Krisztus megfeszítése képre, amelyik szokatlan ábrázolás. A mester képén nem az egymásra rakott lábfejet ütik át egy szeggel, hanem egymás mellé szegezik a lábakat a keresztfára, amin nem a megszokott, rövid INRI felirat látható, hanem egy lepedőn több soros szöveg olvasható. A festő feltehetően János evangéliumát követte, aki szerint három nyelvű volt a keresztfán a felirat, a hivatalos latin szöveg mellett héberül és görögül is felírták a vádcímtáblára (így hívták akkor ezeket írásokat) a megváltó bűnét.

Vincze Tibor elmondja még, hogy Budapesten egy antikváriumban megtalálta Füssy Tamásnak, a zalavári apátság perjelének az apátság történetéről 1902-ben kiadott könyvét, s ebben akadt rá Janke Domonkos  portréjára, aki az apáti templomot és rendházat építtette. A festményen az építmény makettje is látható. Az apát a templom alatti kriptában nyugszik.

Már a templom előtt állunk, amikor megszólal a harang.

- Az, hogy a harangot nem vitték el a németek a háború végén, egy itt szolgáló, ma is élő asszonynak, Márkus Györgyné, Mariska néninek köszönhető. Az akkor fiatal lány addig könyörgött a  német tisztnek, amíg megenyhült a szíve és egy harangot a helyén hagyott.

Bejárjuk az új bicikli utat és átmegyünk a tényleg szépre sikerült új Zala-hídon. Visszafelé megállunk az út kerékpáros pihenőjénél, amelynek a szomszédságában található a falu egyik vendéglője.

- Ma elmaradnak a térségből azok a német vendégek, akik a nyolcvanas, kilencvenes években elözönlötték a környéket. Elöregedtek, meghaltak, az új generáció meg más irányt választott. Amikor az utópálya megépült szintén eltűnt legalább napi nyolcvan vendégünk. Mi maradt? Kőkeményen a minőségre, a frissességre és az állandó színvonalra koncentrálás. Ma már hozzánk jár Zalaegerszeg, Keszthely, Hévíz, Kanizsa tehetős vendégköre, de szerte az országból is érkeznek hozzánk. A magyar vendégekre építünk. A kerékpárosoknak is lesz az étlapon oldalunk – mondja Késmárki János tulajdonos, aki a továbbiakban a hírverés fontosságáról beszél, például az is számít, hogy a falu futballcsapata az ő nevüket viselje.

Mint hogy a falunak is fontos, hogy olyan rendezvényekben gondolkodjon, ami messzebbről is ide vonzza az érdeklődőket. Ilyen a hamarosan nyolcadszor megrendezésre kerülő nemzetközi fánk fesztivál, vagy a hetedik katonadal fesztivál. Most, hogy elkészült a Zala-híd, hídi vásárban is gondolkoznak. Mire elkészült a riport felkutatták, hogy miért kapott kitüntetést anno Köncöl János? Az apáti, Vörös-mező major körüli papi birtokokon gazdálkodott, aki mellől, mivel nem bírták az általa diktált tempót, voltak akik elmenekültek.