Kedves Végzős Diákok!

A magyarság történetét végigkíséri a küzdelem. A nagyhatalmak között őrlődve, önállóságának megőrzéséért, nem ritkán a megmaradásért folytatott harcot a nemzet. Ha figyelmesen hallgatjuk a híreket, könnyen beláthatjuk, hogy ma sincs ez másképp. 

A negyedik ipari forradalom korában, a mesterséges intelligencia térhódításának hajnalán, miközben a ragyogó új technológiák napról napra elkápráztatnak bennünket, a mai magyar fiatalok mégiscsak ugyanazokkal a dilemmákkal küzdenek, mint elődeik évszázadokon át: menni, vagy maradni. Ragaszkodni a hazához, itt tervezni a jövőt, vagy elindulni külföldre, ahol talán nagyobb anyagi jólét kecsegtet, de aminek ára az otthon elhagyása, a gyökerek fájdalmas elvágása.

„Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;” 

Petőfi Sándor sorai azt tükrözik, magyarnak lenni küldetés. Az volt a Hunyadiak, a Zrínyik idejében, Rákóczi korában és a XX. század világégései közepette is.

A magyar kormány egy sor intézkedést hozott, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok optimistán tekintsenek a jövőbe, bátran merjenek kilépni a hazai munkaerőpiacra, vagy vágjanak bele a családalapításba. Zala vármegye gazdasági fejlődése ugyancsak jó alapot biztosít a derűlátásra. Munkahelyekből itt sincs hiány, és a nagy ipari beruházások révén nem csak a gazdaság, de a kutatás-fejlesztés terén is új távlatok nyíltak. A hagyományosan erős szakképzés új lendületet kapott, és a középfokú végzettségűek mellett a diplomásokat is várják a munkahelyek. Ma már reális jövőkép egy zalai fiatal számára, hogy egyetemi tanulmányait itthon elvégezve, jól fizető, magas hozzáadott értékű munkát végezzen szülőföldjén. A karrier lehetőségét nem kell külföldön, vagy a fővárosban keresnie egy mérnöknek vagy egy orvosnak, mert gyermekeit itthon élhető, egészséges, fenntartható környezetben nevelheti fel.

Az előttetek álló fontos döntésekhez kellő bölcsességet, a rátok váró kihívások leküzdéséhez pedig sok erőt kívánok!

dr. Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja

Kedves Ballagók! 

Elérkezett a nap, amiről évek óta álmodoztatok, aminek a gondolata néha reményt adott, máskor izgalommal töltött el – most pedig itt álltok, távozóban egy korszakból, amely formált, tanított, néha próbára tett, de végül is elindított benneteket a felnőtté válás útján.

Ballagni mindig különleges pillanat. Egyszerre jelent búcsút és újrakezdést. Búcsút egy megszokott életformától, az iskolai hétköznapoktól és a felemelő, ünnepi pillanatoktól, az osztálytársaktól, a tanároktól, sikerektől és kudarcoktól. Ugyanakkor új fejezet kezdődik életetekben: önálló választások, kihívások, lehetőségek világa vár rátok.

A középiskolai évek során nemcsak tudást szereztetek, hanem barátságokat, emlékeket, történeteket is, amelyek egy életen át elkísérnek. Ezek az élmények mostantól nem a mindennapjaitok részei lesznek, hanem kincsek, amelyeket időről időre elővesztek, mint egy régi fotót, vagy egy kedves tárgyat.

Kedves Fiatalok! 

Sajátos világban élünk. A gyorsuló fejlődés egyre több érvényesülési lehetőséget, de ezzel együtt számos erőpróbát, veszélyt is tartogat. Bízom abban, hogy döntéseitekhez az elmúlt években megkaptátok a kellő muníciót nem csak ismeretekben, de lelkiekben is.

Mielőtt messzire indultok, álljunk meg egy pillanatra, ahol minden kezdődött. Itt, Zala szelíd lankái között, a domboldalakon, a megszokott utcákon, a bolt előtti padnál vagy az iskolai udvar zugában. Ez a táj nemcsak földrajzi pont a térképen – ez a ti történetetek kezdete. Itt cseperedtetek ifjúvá, tanultatok gondolkodni, szeretni. Itt tanultátok meg, mit jelent valahová tartozni.

Ne feledjétek, honnan indultatok! Vigyétek magatokkal e vidék szelíd dombjainak nyugalmát, a régi falak bölcsességét, és azt a hitet, hogy mindig visszatérhettek oda, ahol először megízleltétek a tudás erejét.

Bármerre is visz az utatok – nagyvárosok zajába vagy idegen országokba - a szívetek egy része mindig itt marad. Ha majd visszatértek, elég lesz egy pillantás a tájra, és tudjátok: hazaérkeztetek.

Remélem, közületek sokan választják boldogulásuk helyszínéül vármegyénket!

Kívánok nektek bátorságot a döntésekhez, kitartást a küzdelmekhez és nyitott szívet az új élményekhez. Legyetek büszkék arra, hogy innen indultatok – és bárhová is juttok el, maradjatok mindig hűek ahhoz, amit iskolátok, szülőföldetek adott.

dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke