Jó reggelt, Zala megye!

Szelíden mosolygott, biztos nem először volt alanya ilyen faggatózásnak. Aztán azt felelte: én nem tudom, mi az, hogy kép... Látóként persze lehetetlen elképzelni ezt az állapotot. Azt, hogy az ő agyuk az érzékelésnek egy egészen másfajta tartományát építi fel és használja. Az ember ilyenkor hajlik rá, hogy sajnálatot érezzen. Pedig evvel csak azt bizonyítjuk, mennyire rabjai vagyunk a saját tapasztalatainknak. Fel sem merül bennünk, hogy számára így lett kerek a világ, ez a természetes, az origó. Hiszen ami sohasem volt, az nem is hiányozhat. Mit szólnánk hozzá, ha egy háromfejű marslakó zokogva borulna a vállunkra, azon sajnálkozva, hogy milyen rémes lehet egy fejjel élni?