Jó reggelt, Zala megye!

Nyilván, a masszát már abban az időben is készen vásárolta, műanyag tálkába reszelte, majd a tetejére bőven nyomott a habszifonból finom tejszínhabot. Isteni volt – de az is ízlett, amit a kiskanizsai templom melletti ABC-ből vettek néhanapján. Az az igazság, hogy azoknak a gesztenyepüréknek még gesztenyeízük volt (no persze, egy kis cukorral és rummal megbolondítva), nem pedig bab – ellentétben a mai masszák többségével.

Napjaink tejszínnek álcázott növényi habjai meg egyenesen borzalmasak. Szerencsére, a párom, Timi megmentett ezektől a műanyag dolgoktól: otthon megfőzött, a héjából egyenként kibontott gesztenyéből készíti a masszát. S ennek az íze leírhatatlan – inkább nem is próbálkozom vele...