Ilyenek voltunk

Hazudnék, ha azt mondanám,

hogy nem vártam, hogy már itt álljak,

de végülis, minden évben részt vettem

a szalagavatókon valamilyen formában

Így nem meglepő, hogy most is én beszélek,

ám végre ez nem csak egy kíséret

A gép forog, az alkotó pihen

Matrózunkon már egy szalag lifeg

Nem pusztán egy mezei,

hanem ami kamaszkorunk végét is jelenti

Év évre telt, fél évtized ment el,

Nulladikban még oly távolinak tűnt,

hogy egyszer ennek is vége lesz

A körülmény most rosszabb,

mint bármely egyes amit kaptunk volna,

Viszont a tényen, hogy ennek lassan a vége,

semmi nem változtat

Szeretnék pár tanácsot adni így hát diáktársaimnak,

például hogy mindig járd a saját utadat,

kivéve, mikor elvesztél az erdőben és lábnyomokat találsz,

akkor talán azért követned kéne

Valamint, hogy a jövendőbeli állásunkon már sajnos nem segít,

ha anyukánk az ellenőrzőnkbe ír

Eddig egyszerű volt. Most jön a java.

És ha van egy célod, tudd kérlek, hogy

nem tudsz létrára mászni, zsebre tett kézzel.

(Kivéve, ha festőnek készülsz, akkor kell a kézügyességed)

Így akármit is vettél most az eszedbe, valósítsd meg,

ne várj csodára, főleg ne 2021-ben.

Ebben az évben jobb, ha inkább magunkra hagyatkozunk.

Most pedig

Ne felejtsük el megköszönni éveinket tanárainknak, a wikipédiának,

a googlenek, a kávénak és a CTRL-C CTRL-V funkciónak

Valamint semmiképp se felejtsük el a büfés feketét,

a melegszendvicseket, a hatalmas sorokba töltött bájcsevejeket

Ne felejtsük el megköszönni a testnevelés órákat,

hogy szünet alatt is titokban játszottunk a röplabdával

Ne felejtsük el megköszönni hangfalainknak az elmúlt év zenéit,

hogy sose volt elég csönd ahhoz, hogy tanulni lehessen felelésig

Ne felejtsük el megköszönni tanárainknak a sok elnéző tekintetet,

ha rosszak voltunk és/vagy nem figyeltünk, se vertek minket szemmel

Ne felejtsük el megköszönni osztályfőnökünknek, hogy bár nem voltunk egyszerű osztály,

de valahogy kibírta a zsongást

És legfőképpen ne felejtsük el egymás szép pillanatait,

amiket azért nem kezdek el sorolni, mert mind tudjuk, mit nem akar a közönség hallani

Ilyenek voltunk, vadak és jók.

De egyéniségek egytől egyig,

és ha valaha is összefutnánk az utcán,

legyen egymásra pár percünk, hogy nevessünk az elmúlt 5 év után

Kívánok én minden szépet diáktársaimnak,

a mostaninál szebb éveket

és még ezernyi színes emlékeket

Mészáros Aliz

Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és AMI 12.B osztályos tanulója