A titkokat megőrzik a dombok és az erdők

Mintha óvnák a csodálatos helyet attól, hogy a varázsa elillanjon. Ha a hatalmas fák beszélni tudnának, legendás vadászatokról, nagy találkozásokról, csillogó szemekről, izgatott szívdobbanásokról, boldog léptekről mesélnének. Azonban a titkokat megőrzik a dombok és az erdők.

Olyan ékszerdoboz ez a parányi hely, amilyen szépet csak az álmokban látni. Amíg nem jön az ébredés, az ember reménykedik: amit átélt az álmaiban, valóra válik. Persze, olykor nem árt a tettek mezejére lépni vagy némi praktikát bevetni a cél érdekében...

Minap egy gyönyörű helyen, Szentpéterföldén jártam. Most gyerekek zsivajától hangos a kis falu. Az ottani horgásztáborban múlatja a vakációt tucatnyi kisfiú. Egyikük a kezembe adott egy halat és azt mondta: „ha megpuszilod és visszadobod a vízbe, teljesül a vágyad.„ Megtettem és reménykedem a szerencsében, hogy az álmom valóra válik...