Jó reggelt, Zala megye!

Talán az egyik legemlékezetesebb sztori Istváné, a hajléktalan költőé volt, akivel eltöltöttem egy napot. Szakadó esőben hajtotta a kerekesszékét a nagykanizsai Fő utcán, s közben mesélt a legszebb pillanatairól, amikor még minden rendben volt. Aztán magánéleti problémák miatt elindult a lejtőn, melynek – akkor úgy tűnt – az utca lett a végállomása. Lapunkban megjelent története azonban az önkormányzat szociális osztályának akkori vezetőjét is megérintette, aki ingyen lakhatással segítette az idős költőt. A nyilvánosság ereje tehát akár életet is menthet. Nemrég pedig cikkünk nyomán két, utcára kihajított törpenyúl kapott új otthont, s mellé még megannyi szeretetet és gondoskodást.