Zadari magyar emlékek

Kellemes, kora-őszi időben Letenyénél léptük át a határt. Az úti okmányok gyors és barátságos ellenőrzése után autópályán folytattuk utunkat Karlovac (Károlyváros) érintésével Dalmácia „fővárosáig”, Zadarig (Zára). Hétköznap ellenére gyér forgalomban autóztunk a horvát tengerpartra.

A közel 80 ezer lakosú város az egyik leggyorsabban fejlődő horvát régió központja. Számunkra azért is érdekes, mert sok magyar vonatkozású esemény fűződik Zárához és közvetlen környékéhez. A várost (és Dalmáciát) Szent László király csatolta 1091-ben Magyarországhoz. A közelben, Biográdban (Tengerfehérvár) koronázták királlyá Könyves Kálmánt 1095-ben. Neki köszönhető, hogy 1918-ig Horvátország örökös autonómiával a Magyar Királysághoz tartozott.

Zára, tér a Szt.Simon templommal (Fotó: Szalay Csaba)

A város sokszor cserélt gazdát, uralta Velence, Bizánc, tartozott a magyar királysághoz. Megszállta Napóleon, majd a Monarchia része volt az első világháború végéig. Jugoszlávia megalakulásáig, 1944-ig Olaszországhoz tartozott. A délszláv háborúban, 1991-ben a Jugoszláv Néphadsereg teljesen szétlőtte Zárát. Ma már csak elvétve találkozni a háború nyomaival, az óváros házait (amelyeket megkímélt a második világháború) régi pompájukban helyreállították.

A középkori fallal körülvett óvárosba gyalogos híd vezet. A kis félszigeten épült történelmi városközpontba mi az Új kapun át érkezünk a négy kapu közül. Érdekesség, hogy évszázadok óta a kapuknál helyezik el a gyászjelentéseket. Az óváros fényesre koptatott kockaköves utcáin, terein igazi mediterrán hangulatban egymást érik a kávézók, az éttermek, a fagylaltozók.

Zára, Donát templom és a harangtorony

Belvárosi sétánk során megcsodáltuk a 16. századi Szent Simon templomban őrzött 250 kilós ezüst ereklyetartót, amelyet Nagy Lajos király felesége, Erzsébet királyné készíttetett. A Nemzeti teret (Narodni Trg) az évszázadok során többször átépítették, ennek látható bizonyítéka a stílusok keveredése a XI. századi román kis templomtól a XVIII. századi barokk óratoronyig.

Különös látványosság a városfal tövében lévő piac árubősége és a mellette lévő halcsarnok, ahol számunkra ismeretlen „tengeri herkentyűket” is árusítanak.A város jelképe a IX. században az egykori római fórum köveiből épített Szent Donát-templom. Az építtető Donát püspök volt, aki a legenda szerint megjelent Könyves Kálmán király álmában, és arra intette, hogy kímélje meg a város lakosságát. A szomszédos, XVI. századi reneszánsz Szent Mária-templom mellett álló harangtornyot - ahonnét csodálatos kilátás nyílik a környékre - Könyves Kálmán állíttatta, amikor elfoglalta Zárát 1105-ben. A sok templom közül magyar vonatkozása miatt meg kell említeni még a ferencesek gótikus templomát. Ennek sekrestyéjében látható az az 1358-ból való dombormű, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Velence Nagy Lajos király javára lemond Dalmáciáról.

Érdemes megnézni a parti sétány két legújabb alkotását is: a 2005-ben készült, 35 sípból álló és a hullámok által megszólaltatott tengeri orgonát és a 3 évvel később született „Nap köszöntése” fényjátékot. Ez egy 22 méter átmérőjű napelem, amely este csodálatos színekkel világít.