Tusnádfürdő: Vulkánból született világ - Jókai Mór író szerint Erdély legköltőibb helye

A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága, a tengerszint felett 950 m magasságban fekszik. Csíkszeredától délre 55 kilométerre található. A 12-es országútról a jelzéseknek megfelelően Sepsibükszádnál még közel 17 kilométert kell megtenni, hol földúton kanyarogva, hol kitűnő minőségű aszfalton gurulva úti célunkhoz. A tó és a tóhoz vezető út két megye tulajdona, így ez régi vita tárgya, hogy a romló utat ki javítsa meg.

Szent Anna-tó a fenyőerdők gyűrűjében 
Fotó: Csizmadia József

A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp a Csomád nevű vulkán kialudt ikerkráterében keletkezett. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen krátertava, vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Közvetlen lefolyása nincs, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Jelenlegi legnagyobb mélysége 7 méter, de a föld alatti lefolyás miatt folyamatosan csökken. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp. Élővilága szegényes, ami a víz alacsony ásványisó- tartalmának tulajdonítható.

A tó alakja felülről egyesek szerint szív, míg mások szerint inkább festőpaletta alakú. Minden évszakban szemet gyönyörködtető látvány, ahogy a parkolótól körülbelül egy kilométernyi séta után kibukkan a fák közül. Legszebb arcát ősszel mutatja meg. A körülvevő fák lombja sárgás-bordós-narancsos színben tündököl, s ahogy visszacsillan a víz tükrén, nincs oly látogató, akit ez a látvány nem érint meg. S hiába készítünk bármennyi fotót - a tavat körbejárva -, a képek meg sem közelítik a valós élményt. Ha itt járunk, feltétlen kóstoljuk meg a kürtőskalácsot, mert bizton állítom, a kürtőskalács a Szent Anna-tó mellett a legfinomabb Erdélyben.

A Szent Anna-kápolna a mai napig jelentős zarándokhely 
Fotó: Csizmadia József

A tóban nyáron fürödhetünk, csónakázhatunk, nem ritka a 24-25 C fokos vízhőmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg, mert így - állítólag - a tó tündére védelmez egy kerek évig.

A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára a mai napig jelentős zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú.

A legenda szerint a vízben tündérek éltek. Esténként a tó tükrén táncolva vigadtak, azonban zavarta őket a tó melletti kápolna harangjának kongása. Rávettek egy legényt, hogy lopja el nekik a harangot jutalom ellenében. Jutalom helyett azonban a fiút vízbe fojtották és tovább folytatták esti táncukat sok-sok székely legényt a vízbe veszejtve. Egyszer egy Gergő nevű székely legény megcsókolta az egyik tündért, aki így elveszítette varázserejét, s feleségül ment Gergőhöz. Az ifjú pár visszaszerezte a harangot a tó fenekén élő tündérkirálytól. S mikor a harang újra megkondult a tündérsereg hallá, a tündérkirály pedig békává változott.

A legkisebbek és az idősek is végigjárhatják a könnyed túrát, de vezetőnk külön kéri, hogy semmit ne szedjünk vagy tépjünk le, illetve soha ne térjünk le a kijelölt ösvényről.

CSAK ESŐ HÍZLALJA

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában. A csapadékmennyiség a tónál 600- 700 milliméter évente, a lejtőkről lefolyó víz 1000-1500 mm, a víz párolgása 500 mm körüli.

A vízszintnek évi 0,5 mm-rel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg 7 m. A folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza.