Utazó

2007.03.28. 10:52

Történelmünk a határon túl

Szlovák ipari centrum, amely egykor nagyon komoly szerepet játszott a magyar történelemben. Közel Miskolchoz, ezért a borsodi megyeszékhelyre vezető magyar  autópálya Kassát is felértékelte. Egyre több honfitársunk gondolja úgy, hogy hétvégi kirándulást tesz a határhoz közeli városba.

PLT

Az idegenforgalomban érdekelt barátom üzleti ügyben utazik hétvégén Kassára, egy kiállításra, s invitál, tartsak vele. Míg ő tárgyal, én várost nézek. Kassa belvárosa könnyedén átlátható, a főutcán található minden jelentősebb műemlék.

Pozsony után a második legnagyobb település  250 ezres lélekszámával, Szlovákia legszebb városainak egyike. Művelődési, ipari,  kereskedelmi és közigazgatási  központ, egyetemi város, továbbá katolikus és evangélikus püspöki székhely,  forgalmi csomópont.
A Hernád mentén,  síkságon fekszik, ám nyugat és észak felől 1000 méternél magasabb hegyek  fogják körül. A Szlovák-érchegység Kassa kapuinál ér véget, sokak szerint ez az a város, ahol mindig fúj a szél. Ebben van is  igazság, ugyanis a kárpáti klíma itt találkozik az alföldivel, a Hernád síksággá szélesedő völgye északi és déli irányban nyitott.

Időszámításunk első évszázadaiban  különböző germán népek éltek itt, majd a bolgár birodalom határai húzódtak erre. Őket a magyar honfoglalók követték, három kabar törzs, elsősorban Aba és Bors nemzetsége. Később a tatárok feldúlták 1241-ben, majd Árpád-házi királyaink vették gyámságuk alá, egy 1249-ből származó oklevél villa regiának, azaz királyi tulajdonban levő falunak titulálja. Az Árpádok kezdték ezen időszakban a németeket betelepíteni, rájuk leginkább bányászként, erdőművelőként és kézművesként számítottak. Az érkezők főleg szászok, flamandok voltak, Kassa falain belül 1290-ben pénzverde működött. 1347-ben lett vásártartási, árumegállítási joggal rendelkező, szabad királyi város.

Az első városi, címeres oklevél, ezzel a klasszikus értelemben vett első magyar városcímer Kassát illette, ezt Nagy Lajos király adományozta 1369-ben. Zsigmond  is szimpatizált a településsel, a 15. század közepén már a lengyelországi és oroszországi árukra is megállító jogot kapott, Kassa lett a hat északi város szövetségének - rajta kívül Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa, Kisszeben - központja. Később, a huszita háborúskodások során  Jiskra hadvezér főhadiszállása volt, a török hódoltság idején, 1552-ben   Kassa volt  a felső-magyarországi főkapitányság feje. Bécs és Erdély között  a közlekedés kulcspontjának számított,  birtoklásáért nemcsak a török időkben, hanem a kuruc szabadságharc idején is komoly harcok folytak. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre is nagy becsben tartotta, mi több, II. Rákóczi Ferencnek ez volt a székvárosa.

Az 1848-as szabadságharc idején előbb a császáriak kezére került, majd  Görgey visszafoglalta, végül  a cár csapatai vonultak be 1849. június 24-én.  Az első világháború végén, 1918 decemberében cseh katonák vették át a hatalmat. A magyar hadsereg 1919 nyarán  elfoglalta, de rövidesen visszavonult, így a település Csehszlovákia részeként Kelet-Szlovákia fővárosa lett. A bécsi döntés értelmében 1938-ban Kassát és környékét rövid  időre Magyarországhoz csatolták. 1945 áprilisában itt alakult meg Eduard Benes kormánya,   amely később elköltözött Prágába. 

A belvárost a dóm uralja, a püspöki katedrális a gótika, a közép-európai csúcsíves építészet egyik legszebb alkotása. Helyén  a 13. században már  állt egy 40 méteres templom, amely 1378-ban tűzvész áldozata lett. A háromhajós csarnoktemplom hosszú ideig épült, teljesen 1520-ban fejezték be.  Később ismét tűzvész pusztította, mai alakját 1877 és 1896 között a budapesti Parlament tervezőjének, Steindl Imrének elképzelései szerint nyerte el, öthajós lett.
A sétálóutcán történelmi épületek mellett sétálgatunk,  a színház mögötti,  egykori premontrei templomban magyar misét hallgatunk a délutáni órákban.  Értékes a főoltár elefántcsont feszülete, a sírboltban pihen Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc. A templom mellett fekvő kolostor a 15. században a király háza volt, 1478-ban  Mátyás király is megszállt benne.
Az Állami Színház épülete korábban városháza volt, majd 1781-ben itt nyílt meg a német színház. Magyar szót először 1816-ban hallott a nézősereg, a Déryné vezette miskolci társulat lépett fel.

Az esti órákban a belvárostól nem messze fekvő, nemrég átadott, ultramodern jégcsarnokban nézünk hokimeccset - az északi szomszédok a világ egyik legjobbjai - nyolcezer rajongó társaságában. A hangulat mesés, a tabella két éllovasa csap össze.  A csarnok otthona  a 2011-es, A csoportos vb-nek is, amit a szlovákok a magyar pályázók elől halásztak el. A sajtószobában egy hetven feletti fotós bácsival beszélgetek, az egyetlen, aki tud magyarul. Büszkeségét mutatja, egy általa készített, erősen megfakult  fotót. A Kispest futballcsapatát ábrázolja a kezdőkörben,  a negyvenes évek végén  léptek  pályára Kassán, a még roppant fiatal Puskás Öcsivel,  Bozsikkal, Grosiccsal.

A meccs után a sétálóutcán vacsorázunk, az árak lényegesen jobbak, mint amit itthon megszoktunk, s  a taxi is fele-annyiba kerül. A hotelbe egy hetven feletti úr  szállít, szintén beszél magyarul. "A város szép, nem is drága. Mostanában sokan jönnek Magyarországról,  nálunk töltik a hétvégéket.  Nagyon jó találkozni az anyaországból érkezettekkel. Amit sajnálok, itt már egyre kevesebben beszélik a magyart. Ez annak tudható be, hogy immár a negyedik generáció nőtt fel azóta, hogy elcsatoltak bennünket."

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!