Csokoládé és időtálló órák

2020.04.26. 07:00

Svájc semleges ország páratlan természeti és építészeti látványosságokkal

A magyar köztudatban úgy él Svájc, mint semleges terület, zárkózott, a háborúkból kimaradt ország, melynek jelentős hadereje van. Mellesleg a banktitkok fellegvára, jelképe pedig a csokoládé mellett az időtálló svájci óra.

Korosa Titanilla

Bázel a svájci–német–francia hármas határnál, a Rajna két partján terül el

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Korosa Titanilla

Az ország alapítását 1291-re teszik, ekkor három völgyközösség – Uri, Schwyz és Unterwalden, a három „őskanton”- írt alá egy szövetségi levelet. Egykor az Alpokon áthaladó észak-déli kereskedelem, a városok ipara, valamint az állattenyésztés mellett a zsoldosok közvetítéséből befolyó pénz is gazdagította a kantonok vezetőit. Később a belső ellentétek és az elterjedő tűzfegyverek miatt csökkent a harci előny, Svájc innentől a semlegességre törekedett, és nem lépett be a körülötte folyó háborúkba.

Bázel a svájci–német–francia hármas határnál, a Rajna két partján terül el
Fotó: Korosa Titanilla / Zalai Hírlap

Visszatérve a bevezetőre: Svájc pénzügyi központjai különböző nyelvek által dominált területeken helyezkednek el. Ilyen centrum a francia nyelvű Genf, a német nyelvű Zürich és St. Gallen, valamint az olasz nyelvű Lugano. A pénzügyi szolgáltatások az ország GDP-jének több mint 10 százalékát teszik ki az OECD adatai szerint, ami több mint kétszerese az európai uniós átlagnak. A svájci órák története pedig a 17. századig nyúlik vissza, azóta sincs gond a minőségükkel, a luxuskategóriát képviselő darabokat többgenerációs használatra tervezik.

Látványosságokból nincs hiány Svájcban: régi vízimalom
Fotó: Korosa Titanilla / Zalai Hírlap

Svájcban számos hely van, amit érdemes felkeresni. Ilyen a Jungrau-régió, mely Svájc legszebb helyei közé sorolható. Luganót „Svájc Monte- Carlójának” is nevezik, mert népszerű a hírességek körében. Nyaranta a klasszikus zenei fesztivált, a Lugano Fesztivált is itt tartják. A Genfi-tó, Európa egyik legnagyobb tava, a francia-svájci határon terül el. Az ország németül beszélő részén található Luzern. A város a 14. századi Kapellbrückéről, a fedett fahídjáról és víztornyáról híres. A gasztronómia kedvelőinek ajánlott megkóstolni a Luzerner Chügelipastetét, mely leveles tésztából, borjúból és krémes szószba mártott gombából készül.

A Münster-székesegyház
Fotó: Korosa Titanilla / Zalai Hírlap

Bázel a svájci-német-francia hármas határnál, a Rajna két partján terül el. Itt található az ország legrégibb egyeteme, melyet 1460-ban alapítottak. A település egyik része Grossbasel, ahol az óváros terül el. Itt a késő román és gótikus stílusú Münster-székesegyház meghatározó épület. Innen érhető el a Rajna déli partján a Mittlere Brückén, a Középső hídon átkelve Kleinbasel, ami hétköznapibb hangulatú, remek éttermekkel. A múzeumok városának is nevezik Bázelt, ahol mintegy 40 művészeti létesítmény működik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!