Régi korokat idéz a fehérvárcsurgói kastély

Anonymus feljegyzésében a környéket Árpád vezér törzse szálláshelyeként említi. Nevét onnan eredeztetik, hogy csörgedező forrás mellé épült, a fehér előtag a közeli Székesfehérvárra utalhat, a vár az egykori Vár-hegyen épült várra emlékeztet. Címerében mindez visszaköszön. Egy hármas halom, belőle kinövő tölgyfával a Bakonyt jelképezi, közepéből forrás „csurog” egy folyóba, és jelen van a vár is.

A vidéket több neves család – Csák, Rozgonyi, Szapolyai, Perényi – is birtokolta. A Perényiektől 1834-ben egy kis barokk kastéllyal együtt elzálogosítás révén a Károlyi családhoz jutott, majd húsz év múltán végleg a tulajdonukba került. A kúriát Károlyi György – Széchenyi István jó barátja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója – átépíttette Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján. Az építkezést Ybl Miklós, a család építésze felügyelte, 1858-ban készült el klasszicista stílusban. 1910 körül eklektikus és barokk jegyekkel bővült, az akkori tulajdonos, Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja átalakíttatta a belső, díszes udvart is, és könyvtárat hozott létre.

A négyszintes torony alatt van a kastély legrégebbi épen maradt része, az 1768 előtt épült kápolna. Oltárképét Johann Zallinger festette, pár éve látható újra az eredeti helyén, mert a II. világháború után keretéből kivágva elvitték, egy műgyűjtőtől került a Szépművészeti Múzeumba, ahol egy szakember beazonosította, így érkezett vissza eredeti helyére. A birtok apáról fiúra vagy testvérek között öröklődött, utolsó birtokosa Károlyi István, a Madách Színház alapító tulajdonosa volt.

A II. világháború idején a kastély német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya volt. A világháborút követően kártalanítás nélkül államosították, a gázművek üdülője, majd a Görögországból menekült gyerekek szeretetotthona lett, végül állami gyermekotthonként üzemelt. Az 1980-as években életveszélyessé nyilvánították, kiürítették, állaga egyre romlott. Használati joga 1997-ben visszakerült a Károlyi családhoz a György által létrehozott Károlyi József Alapítványon keresztül, a tulajdonjog maradt az államnál. Húszéves munkájuk nyomán az épület meseszép lett, teljes egészében megújult, kulturális és turisztikai központként működik, kiállításokkal, komolyzenei kon­certekkel, konferenciákkal, ötvenhektáros parkjában vezetett botanikai sétákkal.

A kastély egyik különleges látványossága a romantikus hangulatú csipketerasz művészi kidolgozású kovácsoltvas díszeivel, melyek árnyéka napsütésben megjelenik a terasz falán, mintha az egész finom csipke lenne.

A kastélyban őrzik a szatmári békeszerződés záradékának eredeti példányát. Az idelátogatók számára vonzó lehet a horgászási lehetőséget kínáló víztározó, a túrázóknak a Várhegyi-erdő, a Gaja-völgyi Tájcentrum. A településen született Amerigo Tot szobrászművész, és itt állt először munkába Táncsics Mihály, miután kitanulta a takácsmesterséget.