A Kalifront-félsziget természetvédelmi területe látnivalókban gazdag

2020.02.02. 07:00

Rab-sziget: Pompás öblök és hegytető

Történelmi emlékek, természetvédelmi övezet és az Adrián ritkának számító homokos partok egyaránt jellemzik a hazai utazók körében is kedvelt Rab szigetet.

Marton Attila

Magával ragadó látványt nyújt az óváros bejárata előtti tér és a kikötő

A sziget nemcsak Magyarországhoz való viszonylagos közelsége miatt – a letenyei határátkelőtől nagyjából háromszáz kilométert kell megtenni a stinicai kompállomásig, ahonnan egy negyedórás kompozással átkelhetünk a szigetre – érdemes a hazai utazók figyelmére, hanem Rab óvárosának történelmi emlékei és a sziget változatos természeti értékei miatt is.

Magával ragadó látványt nyújt az óváros bejárata előtti tér és a kikötő
Rab óvárosának látképe a Kamenjak hegy csúcsára vezető útról
Érdemes közelebbről is megnézni a négy harangtornyot, melyeket a város és a sziget jelképének tartanak
Fotó: Marton Attila

Az Y alakú sziget keleti partja kopár és köves, míg belső és nyugati fele zöldellő: ennek oka, hogy Rabon észak–déli irányban végighúzódik a Kamenjak hegy, amely megvédi a sziget belső felét a szelektől. Ennek is köszönhető, hogy klímája kedvezőbb, mint a Kvarner-öböl szárazföldi részeié: a napos órák száma több, és a nyári alacsony csapadékmennyiség már-már Dél-Dalmáciát idézi.

Rab történelme az Adria keleti partvidékének legtöbb vidékéhez hasonlóan alakult: már időszámításunk előtt megtelepedtek a rómaiak, később a keleti gótok, majd Bizánc fennhatósága következett. A 9. század második felétől a horvát hercegnek adózott a sziget, a 12–15. század között pedig részben magyar uralom alatt állt. A középkor végétől mintegy négyszáz évig a Velencei Köztársasághoz tartozott.

A rabi városmag – amely egy keskeny félszigetre épült – látképét négy templomtorony – amelyek közül az elsőt a 11. században emelték – és a velencei időszakban készült pompás építmények adják, köztük az Óratorony vagy éppen a Rektori palota. Bár műemlékek számában nem versenyezhet a város Rovinjjal vagy Dubrovnikkal, a történelmi hangulatú városmag három párhuzamosan futó utcáját és az azokat összekötő utcácskákat érdemes többször felkeresni, mert a figyelmes szemlélő mindig találhat egy-egy szép boltívet, bábos korlátot vagy velencei stílusú homlokzatot.

Rab egyik különlegességét adja, hogy az Adria keleti partvidékétől eltérően több homokos tengerparti szakasszal rendelkezik a Lopar települést körülvevő öblökben, amelyek közül a legismertebb a Paradicsom-part, amely a Balaton déli partjához hasonlóan lassan mélyül. A sziget többi részén található partszakaszok és öblök inkább kavicsosak vagy kövesek, viszont ezeknek kristálytiszta a vize. Rab talán legnagyobb természeti értéke a Kalifront-félsziget: a sziget területének közel hét százalékát kitevő természetvédelmi övezetbe csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet behajtani. Ez az úgynevezett Dundo erdő, ahol a leggyakoribb fa a magyaltölgy, de számos fenyőfélét is láthat az ember, miközben a legkülönfélébb színű gyíkok szaladgálnak fel-alá a földön. Az aktív pihenést kedvelők a vízi sportok kipróbálása mellett túrázhatnak egyet a Kamenjak hegy 408 méter magas csúcsára is.

Bár a hegytetőre vezető út nem éppen könnyű, de aki megteszi, a fáradságért kárpótolni fogja a kilátás, tiszta időben Krk szigetig ellátni, de az utazó a Rab és a szárazföld között húzódó Velebit-csatorna mélykék színű vizének látványát is sokáig megőrzi emlékezetében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!