Prága: A Moldva folyóról teljesen más a város és az épületek látványa

Mint a Dunával elénk táruló Budavári királyi palota látványával, ugyanúgy nehéz betelni azzal a panorámával, amelyet Prágában a Moldva fölé magasodó Hradzsin - a cseh koronás fők székhelye - és a Szent Vitus-székesegyház együtt alkot. Az egyik legalkalmasabb hely a várnegyed vizuális élményére a folyó két partját, az Óvárost és a Kisoldalt összekötő Károly híd, a cseh főváros egyik szimbóluma. Az építtetőjének, IV. Károly német-római császárnak és cseh királynak a nevét viselő első prágai kőhíd mindig zsibongó forgatagának bábeli nyelvzavarában elég gyakoriak a magyar szavak is, mivel köztudottan sok honfitársunk célpontja a műemlékekben és a jó sörféleségekben, sörözőkben egyaránt gazdag város. A hidat díszítő 29 szobor közül egyetlen készült fémből, Nepomuki Szent Jánosé.

A Moldva fölé magasodó Hradzsin panorámája Prága egyik legfőbb vonzerejét jelenti.

Ha a cseh várnegyed kihagyhatatlan nevezetességeit, a királyi, ma elnöki palotát - Václav Havel köztársasági elnök itt fogadta az 1990-ben először Prágában koncertet adó Rolling Stones együttes tagjait -, a Szent Vitus-székesegyház gótikus tornyait, az Aranyművesek utcáját (az író Franz Kafka itt is élt az egyik kis házacskában) már közelről megismertük, a legkiválóbb pihentető program a Moldván egy hajókirándulást tenni. Mielőtt erről esne szó, feltétlen említést kell tennünk a Szent Vitus-székesegyház mellett álló magyar vonatkozású, híres Sárkányölő Szent György-szoborról. A Kolozsvári testvérek 1373-ra datált alkotása királyi ajándékként került Prágába, ahol 1471-ben állították fel. Az eredeti szobor a prágai vár György téri művészeti galériájában látható, ma az 1967-ben készült másolat áll a helyén. A Moldva lassú folyása (2 km/h) emlékezetes és hosszúnak tűnő hajóúttal ajándékoz meg a csehek nemzeti folyóján. Egészen más innen nézni Prágát, mint a szárazföldről. Máshogy bontakoznak ki előttünk a parton álló épületek, a templomok tornyai, a hidak, amelyek alatt elhaladunk, köztük a Károly híd is. Több helyen zsilipek és zúgók szakítják meg a folyót, így külön élmény a zsilipelés, mivel többméteres szintkülönbséget küzdünk le a vízen a hajóval. Királyinak is nevezhető a hajón prezentált svédasztalos ebéd a hideg és meleg ételekkel, süteményekkel, gyümölcsökkel, sajttállal, mindehhez pedig frissen csapolt sörrel a hajósöntésből.

A Wallenstein-palota szobrai csak replikák, az eredetieket a svédek 1648-ban ellopták Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

Prága folyója után további természetközeli látnivalókra vágyva, ezúttal a város egyik legszebb kertjét, a Wallenstein-palotáét kerestük fel. Manapság a Cseh Szenátusnak helyt adó, 1630-as évek elején felépült palota egykori tulajdonosa Albrecht von Wallenstein tábornok, katonai parancsnok volt, akit becsvágya taszított a halálba. Az ország koronájára is szemet vető katonaember nemcsak a palotáját építtette fel és látta el szinte uralkodói pompával, hanem a hozzá tartozó kertet is. A parkosított zöld sétányokkal, szobrokkal, szökőkutakkal, kerti tóval, freskós pavilonnal rendelkező kert a legszebb látványt akkor nyújtja, amikor virágba borul a magnólia sora. Ezt a szépséget csak a Wallenstein-kert pávái múlják felül, színpompás toll-uszályukkal sétálgatva szinte ügyet sem vetnek a messziről jött idegenre, a házigazdák büszkeségével vonulnak el mellettünk.

TITOKTARTÁS

Nepomuki Szent János szobra Csehország mai védőszentjének állít emléket, akit IV. Vencel vettetett a Moldvába 1393-ban, mert nem volt hajlandó teljesíteni a királynak azt a követelését, hogy elárulja neki felesége, Zsófia gyónási titkát.

A helyi szokás szerint érdemes megérinteni a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének, s egyben a gyónási titok mártírjának a fényesre simogatott bronztérdét, mivel akkor biztosan visszatérünk Prágába - nálunk ez bevált, így a követését is ajánljuk.