Nem csak építészeti emlék, tragikus sorsokra is emlékeztet a zsinagóga

A barokk stílusú Pethő-, vagy ahogy többen ismerik, a Goldmark-ház: a neves zeneszerző szülőházának udvarán található a zsinagóga. Az ország egyik legrégibb hitközsége valaha önálló volt, ma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség részeként működik. A mindenki számára látogatható, eredetileg klasszicista stílusú zsinagógát később eklektikus homlokzattal alakították át.

- 1780 körül épült a zsinagóga, a korábbi imaház helyén. Festetics gróf kezdeményezte az építkezést, a kastélyt is megálmodó uradalmi építészt, Hofstädter Kristófot bízta meg a tervezéssel – szólt az épület születéséről Rejtő Gábor, hitközségi elnök.

1944-ben itt állították fel a város egyik gettóját, majd a németek raktárnak, később istállónak használták. Egykor orgonája is volt a zsinagógának, melyet 1898-ban a neves orgonaépítő, Ország Sándor készített, de ezt szétverték.

Mindössze 69 elhurcolt zsidó élte túl a holokausztot, közülük harmincan tértek vissza. Ők újjászervezték a hitéletet, a közel száz környékbeli, hozzájuk csatlakozó túlélővel együtt. A zsinagógát is újra kellett építeni.

- Szinte az alapoktól kellett mindent újrakezdeni, itt tulajdonképpen semmi nem maradt. A padokat, amik ma itt vannak, a felszámolt kéthelyi zsinagógából hozták át lovaskocsin.

A tragédiáról és az újjászületésről emléktábla vall a bima előtt (az emelvény, melyről a Tórát olvassák), rajta Mózes szavai: „És készítsenek nekem szent hajlékot, hogy őközöttük lakozzam” és a túlélők üzenete: „Az 1944. évben kifosztott, megrongált és meggyalázott templomunkat újjáépítettük és benne emléket állítottunk deportálásban és munkaszolgálatban elpusztított, idegenben, ismeretlen sírban nyugvó szeretteiknek, hogy lelkük itthon közöttünk lakozzék mindörökké. 1946 évben. A megmaradottak.”

Később több kisebb felújítás is történt, de 1987-ben leszakadt a mennyezet. A felújítás, a födémcsere és a belső munkálatok jó pár év múlva valósulhattak meg. 1995 nyarán Göncz Árpád akkori köztársasági elnök jelenlétében Raj Tamás főrabbi avatta fel ismét a keszthelyi zsinagógát, melynek díszítőfestése és a végleges külső felújítása két év múlva készült el. A keszthelyi zsidó templom – csakúgy, mint a többi zsinagóga homlokzata – is kelet felé néz. Az épületbe belépő megszemlélheti a faragással díszített karzatot, melyen régen a nők imádkoztak. A kékre festett fal és mennyezet festményei pedig hasonlóak, mint egykor.

- Amikor felújították, igyekeztek az eredeti állapotot visszaállítani, a hajdani motívumokat festették fel – mesélte a hitközség elnöke.

A zsinagógában emléktábla áll a mártírhalált halt Büchler Sándor tiszteletére.

- A tudós főrabbinak felajánlották, hogy megmentik a deportálástól, de ezt nem vállalta. A hitközség tagjaival együtt először Zalaegerszegre, majd Auschwitzba hurcolták. Odaveszett családjával együtt. 102 márványtábla is van itt körben, – mutatta Rejtő Gábor – melyeket a háború után helyeztek el a hozzátartozók azok emlékére, akik a koncentrációs táborokból nem jöttek vissza. Nálunk az a szokás, hogy a temetőbe nem virágot, vagy koszorút viszünk, hanem egy követ hagyunk ott. A mártírünnepségkor – melyet minden év júliusában tartunk és melyre rendszeresen érkeznek környékbeli zsidók is – minden tábla elé tettünk követ.

A zsinagóga mögött másfél évtizede alakították ki a Bibliai kertet. Itt a Tórában megnevezett közel kétszáz növény közül több mint hatvan megtalálható, a szentföldi Tibérias-tó (Genezáreti-tó) kicsinyített mása körül.

A keszthelyi zsidó közösség kis létszámú, leggyakrabban az egykori rabbiház földszintjén, az imaházban gyűlnek össze, de van, hogy nyaralók, a városban pihenők is csatlakoznak hozzájuk.

- Minden nagy ünnepet megtartunk és péntekenként, a szombat bejövetele előtt tartunk Istentiszteletet. E napon látogatható a zsinagóga, 17 és 18 óra között, de előzetes bejelentkezés esetén más időpontban is fogadunk látogatókat, csoportokat – mondta Rejtő Gábor.