Ljubljana a barokk korban felvirágzott, ezek a jegyek máig láthatók

Ljubljana 1991 óta a Szlovén Köztársaság fővárosa, egyben az azonos nevű alapfokú közigazgatási egység (városi község) székhelye. A 285 ezer lakosú város közel 300 méteres tengerszint feletti magasságban, Szlovénia földrajzi középpontjában fekszik a Szávába ömlő Ljubljanica folyón.

A rómaiak Emona néven alapítottak itt várost, amely a népvándorlás viharában elpusztult, majd a 7. században érkeztek a később szlovénnek hívott szláv törzsek, akik a mai nevét is adták. Az első hivatalos dokumentum 1144-ben említi a települést, 1220 óta pedig városi jogokat is élvez. 1282-ben Habsburg fennhatóság alá került, ami kis megszakítással több mint hatszáz évig tartott. Akkoriban Lai­bach néven volt ismeretes.

A II. világháború után Ju­goszlávia Szlovénia tartomá­nyának fővárosa volt több mint negyven évig. Virágkorát a barokk korban élte, mai városképére is ez a stílus jellemző. A nagyváros a környezettudatosságáról is messze földön híres: 2016-ban elnyerte az Európa zöld fővárosa címet.

A festői hidakkal, kellemes rakpartokkal szegélyezett Ljubljanica folyó szervesen épül bele a városképbe. Hurokján, a várhegy körül fekvő, műemlékvédelem alatt álló, gépjárműforgalomtól mentes óvárosban érdemes tenni egy felfedező sétát, mely során rácsodálkozhatunk a tereket díszítő groteszk képzőművészeti alkotásokra, ajándéktárgyakat vásárolhatunk, vagy a gazdag étterem-, bár- és kávézókínálatból választva elfogyaszthatunk egy finom ebédet vagy egy korsó sört. A látnivalók közül kiemelkedik az 1967-ben restaurált középkori vár, a dómként is emlegetett jezsuita Szent Miklós-katedrális, valamint a városháza. A legtöbbet fotózott látványosság a Hármas-híd, melynek középső íve egy régi fahíd helyén, szélső két ága pedig Jože Plečnik, a város zseniális

építészének tervei alapján épült 1931-ben.

Szintén kedvelt fotótéma a lakatokkal telepakolt Mészárosok hídja és a szecessziós Sárkány-híd, mely nevét a négy sarkán álló sárkányszobrokról kapta. A legenda szerint az aranygyapjút megszerző argonauták vezetője, Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, ezért később a sárkány vált a város jelképévé.