Látogatottsági rekordra számítanak az idei busójáráson

A mintegy 20 ezer állandó lakosú Duna-parti városban a szervezők idén látogatórekordra számítanak, amenynyiben az időjárás kedvez a szabadtéri programoknak. Az előrejelzések alapján az ország legnagyobb télbúcsúztató rendezvényére 50-60 ezer látogató is érkezhet. Nem véletlen, hogy ekkora az érdeklődés a mohácsi busójárás iránt, amely 2009 óta az UNESCO szellemi- kulturális világörökségi reprezentatív listáján is szerepel, igazi kuriózum és életre szóló élmény, amelynek részesei lehetünk.

A busójárás hagyománya a Mohácson élő sokác népcsoporthoz kötődik. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busóálarcok ma is ugyanúgy néznek ki és ugyanúgy készülnek, mint egykoron. Erről a Mohácson dolgozó hagyományőrző maszkfaragók gondoskodnak, néhányan közülük népi iparművészi szintre fejlesztették a hagyományos mesterséget, és igyekeznek továbbadni a fiataloknak is az álarckészítés titkait.

A busók jellegzetes ruházata bocskorból vagy csizmából, színes harisnyából, fehér vászongatyából, bundájára kifordított birkasubából áll, amelyet kenderkötéllel vagy lánccal kötnek a derekukra. Ezen lóg a kolomp, a vállukon tarisznya, a kezükben pedig kereplő, buzogány vagy hosszú fakürt, esetleg díszesen faragott mosósulyok vagy vízhordó fa van. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepük, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól.

Napjainkban jókedv, móka és kacagás övezi a karnevál minden rendezvényét. Idén nyolcvan program közül lehet választani, február 20-tól február 25-ig, húshagyókeddig 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a szórakozásról. Táncházak, bálok, kiállítások, busóbemutatók, kézműves-foglalkozások, színházi előadások, családi programok és koncertek sora szerepel a hat nap kínálatában. A karnevál csúcspontja a farsangvasárnapi felvonulás február 23-án. A busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vízre teszik a farsangi koporsót. Délután megkezdődik a felvonulás. A főtérre érve már farsangi hangulat uralkodik, a busók táncolnak, bolondoznak a közönséggel együtt. Mikor besötétedik, meggyújtják a tér közepén elhelyezett máglyát, és elégetik a telet jelképező koporsót. A szimbolikus télűzés húshagyókedden, a karnevál zárónapján megismétlődik. Amikor az éj közepén elhamvad a parázs, vége a farsangnak, érkezik a tavasz, a természet megújulása.