"Szép város Kolozsvár"

2018.03.11. 17:00

A kolozsvári főtéren magasodik Hunyadi Mátyás erőt sugalló lovas szobra

Erdély történelmi központját, legjelentősebb városát kincsesnek és szépnek is nevezik, de jelentőségéhez hozzájárul, hogy híres szülöttei közt van a legnevesebb magyar király, az igazságos Mátyás.

Tóth Sándor

A Fadrusz János által alkotott, lenyűgöző szoborcsoportból kimagasodik Mátyás király lovas szobra Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének jól ismert betétdala a Szép város Kolozsvár. Az ismerős dallamok megszületése óta sok víz folyt le a dalban is megénekelt Szamoson, de még több az-óta, hogy a kincses város falai közt megszületett Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án.

A róla szóló legendák, népmesék alapján ma is legnépszerűbb koronás fő születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából 2018-at Mátyás király emlék-éveként ünnepeljük az országban, s erdélyi szülőhelyén is méltóképpen meg- emlékeztek róla február 23-24-én.

Bár a trianoni „békeparancs” következtében elveszítettük Erdélyt, s benne Kolozsvárt is, emlékhelyeit felkeresve mégis otthon érez-hetjük magunkat. Különösen vonatkozik ez Mátyásnak az óvárban található szülőházára. Az egykor Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában levő gótikus stílusú épület lakója volt átmenetileg Szilágyi Erzsébet – a vajdahunyadi vár átépítése miatt -, amikor 1443-ban megszületett másodszülött fia, Mátyás.

Az épület és tulajdonosai ezért királyi kiváltságokat élveztek, majd elveszítve ezt, a későbbi évszázadokban a ház már-már düledezni kezdett. Érdekes módon Ferenc József volt, aki 1887-es kolozsvári látogatása után adományt tett az épület helyreállítására, homlokzati falán bronzból készült emléktábla elhelyezésére Mátyás portréjával és címerével. Eredeti jellegének visszanyerését az építmény Kós Károlynak, a híres erdélyi építésznek, írónak köszönheti, az ő tervei alapján res-taurálták 1940-ben.

A legtöbb, Kolozsvárra látogató magyar turista főként azt sajnálja, hogy az épület belülről nem látogatható, mivel benne kapott helyet a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem. Múzeum helyett a nagy király emlékét őrző szobra áll a város főterén a Szent Mihály-templom előtt.

A Fadrusz János által alkotott, lenyűgöző szoborcsoportból kimagasodik Mátyás király lovas szobra Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

A Fadrusz János által alkotott, méreteiben és kompozíciójában is lenyűgöző szoborcsoportból kimagasodik Mátyás lovas szobra, amely az erőt és büszkeséget sugalló uralkodót jeleníti meg, fején aranyozott babérkoszorúval. Az 1902-ben felavatott szobor nem véletlenül vált fennállá-sa során többször is a nemzeti gyűlöletkeltés eszközévé Romániában.

De ugyanígy lehet a közeledés jelképe is, mivel restaurálására és újbóli felállítására közös akaratból került sor Magyarország anyagi támogatásával 2011-ben.

A Hunyadi családhoz, illetve Mátyás királyhoz kötődő erdélyi emlékhely még a Kolozsvártól mintegy kétórányi utazásra emelkedő vajdahunyadi vár. Az igazi lovagvár hangulatát keltő hatalmas méretű erődítésben a Szilágyi Erzsébet építtette reneszánsz stílusú loggiát Mátyásról nevezték el. Vajdahunyadon az idei emlékév keretében többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek majd az igazságos Mátyás  király  emléke előtt.

A VÁROSRÓL

A 179,5 négyzetkilométer területű város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 kilométerre délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti terü-leten helyezkedik el.

A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!