Kilátó balatoni panorámával – Errefelé ejtette el Széchenyi Zsigmond az első őzbakját

Bakonynána határából indulva jutunk el a Római fürdőhöz, az Országos Kéktúra útvonalát követve, az egykori Prém malom mellett. A szurdokokban gazdag Bakony leglátványosabb pontja a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő vízesés.

A Gaja volt az egyik táplálójuk azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori koronázó város, Székesfehérvár falait védték a támadásokkal szemben. A patak vadregényes tá- jon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai szurdok, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-völgy. A bakonyi völgy egy helyen váratlanul össze- szűkül, és a patak a két függő- leges sziklafal alkotta szurdok- ba ömlik, hatalmas sziklatöm- bökről dübörög alá a mélybe.

Különösen csapadékos időben látványos a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes medencéket vájt a sziklába.

A patak aztán megszelí- dülve folytatja útját a függő- leges sziklafalak alkotta szorosban. Sokak szerint nevét onnan kapta, hogy a római korban a provincia egyik útja erre vezetett, és az utazók ide jártak felfrissíteni magukat, ugyanis a patak vize kiöblösödéseket vájt a sziklákba, melyek kis medencékre hasonlítanak.

Bakonynánáról az erdei úton haladva, Olaszfalu felől jövet, Felsőperét elhagyva a hármas kereszteződésnél a kék T jelzésen, körülbelül egy kilométeres séta után érünk az 525 méter magas hegyen épített csengő-hegyi kilátóhoz. A 11,6 méter magas építményről remek panoráma tárul elénk a magas-bakonyi csúcsokra, a Zirci-medencére, az eplényi sípályára, az Ámos-hegyre, láthatjuk a Papod-hegyi kilátót, tiszta időben a Balatont is. Alsópere felé tartva kis kitérővel útba ejthetjük – elérhetőségét tábla jelzi az út mentén – a 12. századi román stílusú pusztatemplomromot. Továbbhaladva pár száz méter után érünk az alsóperei arborétumhoz. Itt a táj szépsége, vadbősége miatt a Nádasdy család kastélyt épített az 1780-as években, majd vadászkúriát 1860-ban, köré Nádasdy Ferenc angolparkot létesített, mintegy 10 hektárnyi területen. Ezen a környéken ejtette el Széchenyi Zsigmond az első őzbakját.

1952-ben a Nádasdyaknak el kellett hagyniuk a birtokot, az épületet elbontották, 2002-ben helyére az erdőgazdaság a honvédelmi tárcával közösen új vendégfogadó létesítményt emelt. A rendszerváltást követően Nádasdy Pálné visszatért Alsóperére, megvásárolta az arborétum bejáratánál lévő, az uradalom által épített kis házat, itt élt haláláig, sírja a közeli temetőben van. A Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. felújította a parkot, méltó emléket állítva a Nádasdy családnak, amely évszázadokon át sokat tett hazája és szűkebb pátriája felvirágoztatásáért.

A Példaképek Emlékpark a nagy magyar vadász, valamint erdész elődök emlékét őrzi, a Magyarság Keresztje pedig a szétszakított magyar nemzet összetartozását, illetve ezeréves európai múltját szimbolizálja.