Feltöltődés a Bakonyban

2019.11.24. 07:00

István király alapította 1018-ban a Szent Mauríciusz-monostort

Bármilyen irányból érkezünk Bakonybélbe, ékszerdobozként tárul elénk a kis falu. Fölé 709 méter magasságban a Kőris-hegy magasodik, mely a Közép-Dunántúl legmagasabb pontja, nevét a hegyoldalakat beborító kőriserdőktől kapta. Varázslatos táj, erdőkkel, barlangokkal, szurdokokkal, ezeréves múlttal. Elmélyülést, lelki felüdülést ígérő szakrális hely.

Müller Anikó Hanga

Számos olyan feladat van, melyből mindenki kiveszi a részét. Ilyen például a levendulaszüret

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Müller Anikó Hanga

Szent István király a béli völgyben 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz-monostort. Első apátja Gizella királyné rokona, Szent Günter volt, majd Imre herceg nevelője ide vonult vissza hét évig. A legenda szerint kunyhójában békességben élt együtt egy szarvasborjú és egy farkas, erre emlékeztet a Szent-kútnál Opra Szabó István szobra. A középkori templom a török időkben rommá vált, a 18. század elején indult meg a közösség és a monostor újjáélesztése, a ma is látható épületegyüttes 1750–54 között épült.

Számos olyan feladat van, melyből mindenki kiveszi a részét. Ilyen például a levendulaszüret
Fotó: Müller Anikó Hanga / Zalai Hírlap

A millennium alkalmából megújult az apátság. A fogadóépületből kilépve a belső turistaudvarra juthatunk, melynek közepén egy labirintus került a kőburkolatba. Ez egy ősi szimbólum, mintegy ötezer éves múltra tekint vissza, és a keresztény szimbolika részeként azt a nehéz, viszontagságos utat jelképezi, mely a lélekre vár, ha az üdvözülés vágyától hajtva közeledni kíván Istenhez. Az udvar keretezéseként a monostor területén termelt gyógynövények ismertető táblákkal ellátott növénykazettákban láthatók, melyeket a szerzetesek gondoznak. A gyógynövények feldolgozása a monostor gazdaságának egyik fontos pillére. A látogatók betekinthetnek az egyik szárítópadlásra, ahol csokorba kötve vagy kereteken száradnak a gyűjtési időszaknak megfelelő növények. Kiállítanak itt szárítmányokat, terméseket és gyógynövénygrafikákat is. Információs táblán folyamatábra mutatja be, hányféle módon és mely részeit lehet feldolgozni a gyógyító hatású növényeknek.

A padlást nemcsak gyógynövényillat, de gyakran gyerekzsivaj is betölti, hiszen a kialakított térben múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak, de a felnőttek is szívesen időznek itt.

A gyógynövények feldolgozása a monostor gazdaságának egyik fontos pillére
Fotó: Müller Anikó Hanga / Zalai Hírlap

Az egykori magtárépületben és a hozzá csatlakozó új épületrészben kapott helyet a monostor ezeréves történetét bemutató kiállítás, itt látható egy imázsfilm is a múltról és az itt élő bencések mai életéről. A közösségben mindenkinek megvan a szakterülete, de számos olyan feladat van, melyből mindenki kiveszi a részét, ilyen például a tavaszi medvehagymagyűjtés, a levendulaszüret, valamint a téli tüzelő felhasogatása.

A műtárgymásoló, bronzmegmunkáló és könyvkötő műhely is új épületszárnyban várja a látogatókat, akik nemcsak a műhelyekben zajló munkákba nyerhetnek betekintést, hanem szervezett programok, oktatások keretében ki is próbálhatnak egyes munkafolyamatokat.

Érdemes sétát tenni a Gerence patakkal határolt apátsági arborétumban, kisétálni a Szent-kúthoz, a mészégetőhöz, hosszabb túrát tervezni a hubertlaki Gyilkos-tóhoz, a Witt-kilátóhoz, megnézni a trófea- és kőzetbemutatót, a tájházat, a Pannon Csillagdát, és körutazást tenni a Dorbi Csi-Hu kisvonattal.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!