Hildesheim nem kiemelt turistacélpont, mégis látni kell

Hannovertől mintegy 30 kilométerre délkeletre, a Leine egy kis mellékfolyója, az Innerste partján fekszik a város. Fontos kereskedelmi és hadiutak csomópontjában keletkezett, nevét egy Hildwin nevű germán földbirtokosról kapta.

Ugyan a település nem kiemelt turistacélpont, még csak nem is a világörökség része, de a kulturális kalandokat keresők számára akár ősszel, kifejezetten ajánlott. Az értékek felkutatása közben pedig a faberakásos házak mellett elhaladva mindig figyeljük, hová lépünk, hiszen a rózsákat ábrázoló térkövek egy speciális térkép részei.

Ha megtaláljuk a kapcsolatot közöttük, akkor az utunk egészen a hildesheimi Szűz Mária mennybemenetele katedrális, más néven a hildesheimi dóm korai román stílusú műemlék templomhoz vezet. A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, de 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a barokk átépítéseket eltüntették, a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. Az egyházmegye székesegyházát 1985-ben a világörökség részévé nyilvánították.

A dóm fő nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani, de a legenda szerint 815-ből származik. E szerint Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét hallgatott. Közben pedig felakasztotta a magával hozott Mária ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, amit a mise után már nem lehetett onnan levenni.

Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, s ezt Szűz Máriának szenteli, mivel az ő jelképe a rózsa.

A világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba-találatok érték a dómot a rózsatővel együtt. A növényből a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt hitték, az soha többé nem hajt ki. Azonban szerencsére a gyökere sértetlen maradt és rövid időn belül újra szárba szökkent. Azóta minden friss hajtást kis fémtáblákkal jelölnek meg, azzal az évszámmal, amikor kihajtott. Érthetően a város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a tövet, és azóta a rózsa a város jelképévé vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.

A séta során több műemlék történetében mélyedhetünk el, az egyik ilyen a Szent Mihály-templom, amely az egyik legszebb és legjelentősebb román stílusú templom. A helyi lakosok szíve mindig elszorul, ha a belvárosról esik szó, hiszen az ott található épületek szinte kivétel nélkül elpusztultak a második világháborúban. Később az összeset eredeti állapotában felújították, néhányban kávézókkal várják tárt karokkal a turistákat.

A városhoz közeli településen Hannover utolsó királya, V. György egy gótikus álmot valósított meg a 19. században. A Marienburg kastély születésnapi ajándék volt a feleségének. Az épületet csak egy évig lakták, ám azóta kedvelt kirándulóhely.