Fejedelmi esküvő színhelyén - Barangolás Kassa történelmi épületei között

A Hernád völgye ősidők óta lakott hely. Az i. sz. első századokban germán népek kalandoztak errefelé, de a hunok emlékét őrző nyomokat is találtak. Bors és Aba nemzetsége telepedett le e tájon, de a honfoglalás évtizedeiben kabar törzsek is érkeztek. A települést először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város. A 17. században hosszabb ideig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án Kassán kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak a városban.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt dóm a gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik
Fotó: Müller Anikó Hanga

A Csermely-patak a település észak-déli tengelyét alkotta, és a keleti-déli tengelyvonallal négy részre osztotta. A Fő utca felső részén kettéágazott, orsó alakú szigetet létrehozva, ezen épült a Szent Mihály-kápolna, a Szent Erzsébet-székesegyház, az Orbán-torony és a 15. században a városháza. A Fő utca mai formáját a 19. században nyerte el. Az egykori épületek, a pompás polgári házak és a nemesi paloták a gótikától az eklektikáig az építőművészet különböző stílusjegyeit viselik magukon.

Kassa legnevezetesebb műemléke az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt dóm, mely a gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén a 13. században már templom állt, mely 1378-ban tűzvész áldozata lett, de néhány év múlva hozzáfogtak az új, nagyobb építéséhez, melynek nagy patrónusa volt Mátyás király is. A háromhajós csarnok-templom hosszú ideig épült, 1520-ban fejezték be. 1556-ban megint tűz pusztította el, csak négy oltár menekült meg. Mai alakjára 1877-1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá s változtatták belsejét öthajóssá. Szárnyas főoltára 1474-77 között készült. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Az északi hajó alá kriptát építettek, 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc Rodostóból hazahozott hamvait.

A Szent Mihály-kápolna - egykor temetőkápolna volt - az 1330-as évek elejéről származó gótikus alkotás. 1902-ben Schulek Frigyes tervezte újra. Oldalában tizenhét régi sírkő van.

Az Orbán-torony a dóm északi részén látható négyszögű, háromemeletes épület. 1628-ban építették, hogy itt kongathassák a szőlőművelés védőszentjének, Orbánnak hetvenkét mázsás, 1557-ből származó harangját, mert a dóm tornya nem bírta. Ma az eredeti harangot a torony előtt találjuk, fent a másolat van. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók, a toronyban a városhoz kötődő jelesebb történelmi személyiségek viaszfiguráiból rendezett panoptikum várja a látogatókat.

A Rodostói-ház, előtte II. Rákóczi Ferenc szobra, mely Győrfi Sándor alkotása

A Kassai Állami Színház helyén állt 1756-ig az első városháza, később a Domus Cafféria kávéház. Ezekhez építették a színházépületet, melyben 1833. február 15-én Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját tartották. Az impozáns, barokk stílusú épületet Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály kassai építész építette 1897 és 1899 között. A színház tetején a múzsák támogatójának, Auróra istennőnek a szobra áll.

1906-ban a középkori városfal Hóhér-bástyájához építették Rákóczi fejedelem törökországi házának pontos másolatát, számos eredeti elemmel, igazi keleti hangulatot varázsolva a térre. Ekkor került haza huszonnégy ládában a rodostói ház ebédlőjének berendezése is, majd a világháború sodrásában sokáig kalandos körülmények között lezárva egy pincében a feledés homályába merült. A ház elé a fejedelem újratemetésének századik évfordulóján, 2006-ban állítottak szobrot.

A Rodostói-házból egy átjárón át jutunk a régi Kassa leghírhedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létrejött Miklós-börtönbe, melynek három szintjén láthatjuk a Kelet-Szlovákiai Múzeum hely- és céhtörténeti kiállításait. A 17. századtól egészen a 19. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként, és itt lakott a mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen hírű hóhérjáról, Miklósról kapta. A főtér északi részének legdíszesebb épülete a gyönyörűen felújított, barokk stílusú ferences templom 1724-ből, ahol az ország legnagyobb mechanikus rózsafüzére látható.

Márai Sándor tisztelői feltétlenül látogassanak el szülőházának közelében 2004-ben felállított szobrához, ahol helyet foglalhatunk a széken ülő íróval szemben.

II. Rákóczi Ferenc márványkoporsóját mindig nemzetiszínű szalagos koszorúk, virágcsokrok borítják. Itt nyugszik édesanyja, Zrínyi Ilona, és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József, generálisa, tábornagya, Esterházy Antal gróf, udvarmestere, Sibrik Miklós ezredeskapitány, társa, Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő is.