Évszázados hagyományok szerint rendezik meg Európa karneváljait

A középkorban az álarcos, állatjelmezes felvonulásokkal zajló fiesztákat a keresztény egyház szakrális tartalommal töltötte meg, ebből az időből származik az elnevezés is: a latin carne levare, azaz „a hús elhagyása” a böjti időszakra utal, amely a farsangi eszem-iszomot követte. Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése is, mégpedig a német fasen, faseln, vagyis mesélni, pajkosságot űzni szóból. A szigorúan vallásos hétköznapi életből álarcok, jelmezek mögé bújva mindenki elengedte magát, és meglehetősen szabadosan, gyakran kicsapongóan mulatozott.

A farsang hazája kétségkívül Olaszország, azon belül is Velence, amelyről már Dante is megemlékezett: „Az egészhez a tengeren úszó furcsa meseváros márványkövei és palotái adják a díszletet”. A karnevál első írásos említése 1094-ből való, ekkor Velence már erős mediterrán tengeri hatalom volt. Ekkor lett a maszk -máig őrzött hagyományként – Velence és a karnevál jelképe. Velence a XVIII. században elnyerte a Karneválok városa címet, Európa előkelőségei rendre ott mulattak, élvezték a jelmezbe bújt tömeg felvonulását a Szent Márk téren és a lagúnák fantasztikus díszletei között. Állítólag 1869-ben inkognitóban Ferenc József császár is részt vett a mulatságon. A karnevál a város történelmi pozíciójának elvesztése miatt a következő két évszázadra feledésre merült, majd 1980-ban újraélesztették, és azóta ismét Európa legjelentősebb karneváljaként tartjuk számon. A velenceiek bizakodását és ragaszkodását jelzi, hogy a világjárvány bizonytalan kimenetele ellenére már meghirdették a következő, 2021-es rendezvény időpontját a január 30. és február 16. közötti időszakra.

Hasonló optimizmus hatja át a második legnagyobb európai karnevál német szervezőit, akik a jövő év február 11-16. között tervezik megrendezni Kölnben a fergeteges farsangi karnevált. Ebben a kétezer éves Rajna-parti német nagyvárosban a karnevál idején minden a feje tetejére áll: a kölniek – rangra és korra való tekintet nélkül – jól megválogatott vagy saját maguk készítette jelmezt öltve éjjel-nappal az utcákat és a kocsmákat járják. Ha véletlenül valaki elfeledkezik magáról, és öltönyben, nyakkendőben lép ki az otthonából, azonnal levágják a nyakkendőjét. Az igazi népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor a hölgyek egész nap csillogó-villogó karneváli jelmezükben pompáznak. Az ötödik évszaknak nevezett metamorfózis idején a várost a karnevál három megválasztott fő figurája, a karnevál hercege, a szűz (valójában női maskarába bújt férfi) és a paraszt irányítja. Az ünnep csúcspontja a Rózsák hétfője, amikor a parádés felvonulás zajlik, a város apraja-nagyja különböző maskarákba öltözik, és a menet átvonul a városon.

Horvátország legnagyobb fesztiválja a rijekai karnevál. Az adriai kikötővárosban a farsangi események január 15- től február közepéig, hamvazószerdáig, különböző időpontokban zajlanak, koncertek, kiállítások, sportversenyek és változatos partik várják a szórakozni vágyókat. A karnevál első fontos programja a királynő megválasztása, majd az utcákat maszkot viselő figurák töltik meg, akik versenyeznek a „legeredetibb maszk” cím elnyeréséért. A karnevál legizgalmasabb és leglátványosabb része az egész várost megmozgató felvonulás, amelyre a kerületek saját, a városrészre jellemző kocsit készítenek, és természetesen szintén versenyeznek egymással.

A nagy múltú európai karneválvárosok közül kiemelkedik még a franciaországi Nizza és a svájci Bázel, ahol ugyancsak sok évszázados szokások és helyi hagyományok, sajátosságok elevenednek meg a farsangi fesztiválokon. Amint felszabadulnak az utazási korlátozások, a karneválnaptárban bármelyiket előjegyezhetjük, nem fogunk csalódni.