Egy nap Esztergomban

Esztergom akár egy hetet is megér, de aki egy nap alatt szeretné bejárni, annak ajánlunk egy olyan programot, amely a legfontosabb látnivalókat tartalmazza. Kezdjük rögtön a magyarság Kárpát-medencei történeténél, a Várdombon. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. 

Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. Ettől kezdve az érsekek egyre nagyobb befolyásra tettek szert Esztergom  és az ország irá- nyításában. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt. A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. 1543-ban elfoglalta a török, az oszmán birodalom végvára lett. 1683-ig  végleges felszabadításáig  többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult.

Mindezek végiggondolására marad időnk, amíg feljutunk Magyarország legnagyobb templomához, a klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyházhoz, a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyházához, az ország legmagasabb épületéhez. Európában a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-katedrális után a harmadik legnagyobb templom. Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot.
A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Monarchia legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 

Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hattonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.
 A templom bejárása után érdemes megtenni a kupoláig vezető lépcsősort, mert páratlan panorámában lesz részünk.

Stílszerűen folytassuk a sétát, lent Esztergom központjában nézzük meg az egyik legértékesebb gyűjteményt. Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi kollekciója, amely a prímási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti az Ószemináriumban található Mindszenty-emlékhelyet is. A múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára. A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett  köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M. S. Mester passióképei  jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint ötezer lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Ezután kerekedjünk föl egy másik dombra, ahol egy parányi házacskában az elmúlás útját is nyomon követhetjük. Az esztergomi Elő-hegyen található a Babits-ház, amelynek falán Babits Mihály, a huszadik század  irodalmának egyik legjelentősebb alkotója kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírása látható. Szokták Autogram-falnak is nevezni. Az 1920-ban épült földszintes házat Babits és felesége 1924-ben vásárolta, majd kisebb átalakításokat végeztek rajta. Egészen a költő haláláig itt töltötték nyaraikat. Ezt követően a ház lakatlanná vált, majd fokozatosan romlott az állapota, míg 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította. 

Az épületet helyreállították, és azóta látogatható emlékhelyként, emlékkiállítás kapott benne helyet a költő egykori otthonának megőrzött tárgyaiból, illetve itt írt műveinek kézirataiból. Bent a házban megtekinthető Babits írógépe, felette a költő halotti maszkja. A szobákat Einzinger Ferenc esztergomi festőművésznek, Babits barátjának freskói díszítik. A déli oldalon áll az üveges veranda, sok esztergomi Babits-vers szülőhelye. Itt írta sok egyéb mellett a Szent király városa, a Halovány téli rajz, az Elgurult napok, a Verses napló, az Ildikó, a Holt próféta a hegyen, a Bucsu a nyári laktól című verseit és a Jónás könyvét is.

Kirándulóknak ideális a Búbánatvölgy és környéke, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Aki pedig elfáradt, megérdemli, hogy a nemrég átadott, hazánk egyik legmodernebb vízi parkjában pihenje ki fáradalmait.