Utazó

2011.04.27. 09:34

Datolyafák árnyékában

Mediterrán éghajlatával egész évben várja az oda látogatókat Tunézia, amely turisztikai célpontként is roppant változatos ország. S mivel a decemberben kezdődött zavargásokat követően helyreállt a rend, újra biztonságosan vehetjük arra az irányt.

Kelemen Valéria

Megtalálhatók ott az egykori Római Birodalom emlékei - amelyek közül kiemelkedik a Bardo múzeum világhírű mozaikgyűjteménye és az el-jemi amfiteátrum romjai , az arab építészet gyöngyszemei, a mintegy 1300 kilométer hosszú homokos tengerpart kényelmes szállodákkal, a déli országrész sós tavai s a végtelen sivatag pálmafás oázisokkal.

Az idegenforgalom főbb központjai Sousse, Monastir, Port El Kantaoui, Hammamet, Nabeul, Tabarka és Bizerte, s a turisták előszeretettel keresik fel Karthago romjait, Sidi Bou Said festői szépségű kisvárosát és a tozeuri oázisokat is. Most az utóbbi helyre kalauzoljuk az olvasókat  egy kis kocsikázásra a pálmaligetben, datolyaszedésre és az oázis múzeumának (Eden Palm les tresors de lşoasis) megtekintésére.

A tuniszi légikikötőben landolva érdemes rögtön átszállni egy helyi járatra, amely alacsonyan szállva, s így mindent megmutatva, egy óra alatt röpít el minket a sivatagba, egész pontosan Tozeurbe, a délkeleti oázisok varázslatos fővárosába. A hely egykor a Szaharán átvezető tevekaravánok fontos állomása volt, s fő jellemzője az óriási, burjánzó pálmaliget, amelyet kétezer forrás táplál. A hatalmas oázisban hajdan négyszázezer pálmafát ültettek, mintegy megalapozva a jövőt. Termésük, a datolya az ország kiemelkedő exportcikke, az összes agrártermék 17 százalékát adja.  Irán és Pakisztán után Tunézia exportálja a legtöbb datolyát, ám a bevételek terén, éppen a jó minőség miatt, megelőzi vetélytársait.

Egylovas hintóval kocsikáztunk az oázis hepehupás útjain, elismerően adóztunk az 1221-ben kialakított öntözőrendszernek, s jólesően konstatáltuk, hogy mindenki mindenkinek köszön, jó utat és szép napot kívánva, mintha valamennyien egy családhoz tartoznának. Az arabok kedvessége, türelme és nyugodtsága amúgy mindenütt tetten érhető.  


Megérkezve az egyik datolyaültetvényre, a hely- és vízkihasználás (minden oázis heti rendszerességgel ugyanannyi, hektáronként 4 óra 15 percen át folyó vizet kap) magasiskoláját  láthattuk: a legalsó szinten zöldség, középütt füge, banán és gránátalma terem, felül pedig a datolya, megkoronázva a mindenséget. Mezítlábas fiú akrobatikus ügyességgel mászott fel a fára, bemutatva, hogy a 1520 méterre is megnövő pálmákon miként  gyűjtik be a termést, boldog mosollyal konstatálva csodálkozásunkat. Arrafelé az a mondás járja: aki pálmát irt vagy rongál, rövidebb életű lesz, negyven új pálma ültetéséért pedig a paradicsomba jutsz. Csoda hát a pálmakultusz? Pláne, hogy a Koránban is 18 utalás található a pálmafára!

Az oázis kincseit bemutató datolyamúzeumban - ami egyedülálló a világon  -  hallhattuk: az ínyencek vesznek egy fürt jó minőségű datolyát, azokat egyenként felvágják, a magot eltávolítják, s helyébe késheggyel vajat tesznek. Összecsukva hűtőbe helyezik, s aztán minden reggel négyet bekapnak. Egészséges, ráadásul potencianövelő finomság.

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

Az idegenforgalom főbb központjai Sousse, Monastir, Port El Kantaoui, Hammamet, Nabeul, Tabarka és Bizerte, s a turisták előszeretettel keresik fel Karthago romjait, Sidi Bou Said festői szépségű kisvárosát és a tozeuri oázisokat is. Most az utóbbi helyre kalauzoljuk az olvasókat  egy kis kocsikázásra a pálmaligetben, datolyaszedésre és az oázis múzeumának (Eden Palm les tresors de lşoasis) megtekintésére.

A tuniszi légikikötőben landolva érdemes rögtön átszállni egy helyi járatra, amely alacsonyan szállva, s így mindent megmutatva, egy óra alatt röpít el minket a sivatagba, egész pontosan Tozeurbe, a délkeleti oázisok varázslatos fővárosába. A hely egykor a Szaharán átvezető tevekaravánok fontos állomása volt, s fő jellemzője az óriási, burjánzó pálmaliget, amelyet kétezer forrás táplál. A hatalmas oázisban hajdan négyszázezer pálmafát ültettek, mintegy megalapozva a jövőt. Termésük, a datolya az ország kiemelkedő exportcikke, az összes agrártermék 17 százalékát adja.  Irán és Pakisztán után Tunézia exportálja a legtöbb datolyát, ám a bevételek terén, éppen a jó minőség miatt, megelőzi vetélytársait.

Egylovas hintóval kocsikáztunk az oázis hepehupás útjain, elismerően adóztunk az 1221-ben kialakított öntözőrendszernek, s jólesően konstatáltuk, hogy mindenki mindenkinek köszön, jó utat és szép napot kívánva, mintha valamennyien egy családhoz tartoznának. Az arabok kedvessége, türelme és nyugodtsága amúgy mindenütt tetten érhető.  


Megérkezve az egyik datolyaültetvényre, a hely- és vízkihasználás (minden oázis heti rendszerességgel ugyanannyi, hektáronként 4 óra 15 percen át folyó vizet kap) magasiskoláját  láthattuk: a legalsó szinten zöldség, középütt füge, banán és gránátalma terem, felül pedig a datolya, megkoronázva a mindenséget. Mezítlábas fiú akrobatikus ügyességgel mászott fel a fára, bemutatva, hogy a 1520 méterre is megnövő pálmákon miként  gyűjtik be a termést, boldog mosollyal konstatálva csodálkozásunkat. Arrafelé az a mondás járja: aki pálmát irt vagy rongál, rövidebb életű lesz, negyven új pálma ültetéséért pedig a paradicsomba jutsz. Csoda hát a pálmakultusz? Pláne, hogy a Koránban is 18 utalás található a pálmafára!

Az oázis kincseit bemutató datolyamúzeumban - ami egyedülálló a világon  -  hallhattuk: az ínyencek vesznek egy fürt jó minőségű datolyát, azokat egyenként felvágják, a magot eltávolítják, s helyébe késheggyel vajat tesznek. Összecsukva hűtőbe helyezik, s aztán minden reggel négyet bekapnak. Egészséges, ráadásul potencianövelő finomság.

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

A tuniszi légikikötőben landolva érdemes rögtön átszállni egy helyi járatra, amely alacsonyan szállva, s így mindent megmutatva, egy óra alatt röpít el minket a sivatagba, egész pontosan Tozeurbe, a délkeleti oázisok varázslatos fővárosába. A hely egykor a Szaharán átvezető tevekaravánok fontos állomása volt, s fő jellemzője az óriási, burjánzó pálmaliget, amelyet kétezer forrás táplál. A hatalmas oázisban hajdan négyszázezer pálmafát ültettek, mintegy megalapozva a jövőt. Termésük, a datolya az ország kiemelkedő exportcikke, az összes agrártermék 17 százalékát adja.  Irán és Pakisztán után Tunézia exportálja a legtöbb datolyát, ám a bevételek terén, éppen a jó minőség miatt, megelőzi vetélytársait.

Egylovas hintóval kocsikáztunk az oázis hepehupás útjain, elismerően adóztunk az 1221-ben kialakított öntözőrendszernek, s jólesően konstatáltuk, hogy mindenki mindenkinek köszön, jó utat és szép napot kívánva, mintha valamennyien egy családhoz tartoznának. Az arabok kedvessége, türelme és nyugodtsága amúgy mindenütt tetten érhető.  


Megérkezve az egyik datolyaültetvényre, a hely- és vízkihasználás (minden oázis heti rendszerességgel ugyanannyi, hektáronként 4 óra 15 percen át folyó vizet kap) magasiskoláját  láthattuk: a legalsó szinten zöldség, középütt füge, banán és gránátalma terem, felül pedig a datolya, megkoronázva a mindenséget. Mezítlábas fiú akrobatikus ügyességgel mászott fel a fára, bemutatva, hogy a 1520 méterre is megnövő pálmákon miként  gyűjtik be a termést, boldog mosollyal konstatálva csodálkozásunkat. Arrafelé az a mondás járja: aki pálmát irt vagy rongál, rövidebb életű lesz, negyven új pálma ültetéséért pedig a paradicsomba jutsz. Csoda hát a pálmakultusz? Pláne, hogy a Koránban is 18 utalás található a pálmafára!

Az oázis kincseit bemutató datolyamúzeumban - ami egyedülálló a világon  -  hallhattuk: az ínyencek vesznek egy fürt jó minőségű datolyát, azokat egyenként felvágják, a magot eltávolítják, s helyébe késheggyel vajat tesznek. Összecsukva hűtőbe helyezik, s aztán minden reggel négyet bekapnak. Egészséges, ráadásul potencianövelő finomság.

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:


Megérkezve az egyik datolyaültetvényre, a hely- és vízkihasználás (minden oázis heti rendszerességgel ugyanannyi, hektáronként 4 óra 15 percen át folyó vizet kap) magasiskoláját  láthattuk: a legalsó szinten zöldség, középütt füge, banán és gránátalma terem, felül pedig a datolya, megkoronázva a mindenséget. Mezítlábas fiú akrobatikus ügyességgel mászott fel a fára, bemutatva, hogy a 1520 méterre is megnövő pálmákon miként  gyűjtik be a termést, boldog mosollyal konstatálva csodálkozásunkat. Arrafelé az a mondás járja: aki pálmát irt vagy rongál, rövidebb életű lesz, negyven új pálma ültetéséért pedig a paradicsomba jutsz. Csoda hát a pálmakultusz? Pláne, hogy a Koránban is 18 utalás található a pálmafára!

Az oázis kincseit bemutató datolyamúzeumban - ami egyedülálló a világon  -  hallhattuk: az ínyencek vesznek egy fürt jó minőségű datolyát, azokat egyenként felvágják, a magot eltávolítják, s helyébe késheggyel vajat tesznek. Összecsukva hűtőbe helyezik, s aztán minden reggel négyet bekapnak. Egészséges, ráadásul potencianövelő finomság.

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:


Megérkezve az egyik datolyaültetvényre, a hely- és vízkihasználás (minden oázis heti rendszerességgel ugyanannyi, hektáronként 4 óra 15 percen át folyó vizet kap) magasiskoláját  láthattuk: a legalsó szinten zöldség, középütt füge, banán és gránátalma terem, felül pedig a datolya, megkoronázva a mindenséget. Mezítlábas fiú akrobatikus ügyességgel mászott fel a fára, bemutatva, hogy a 1520 méterre is megnövő pálmákon miként  gyűjtik be a termést, boldog mosollyal konstatálva csodálkozásunkat. Arrafelé az a mondás járja: aki pálmát irt vagy rongál, rövidebb életű lesz, negyven új pálma ültetéséért pedig a paradicsomba jutsz. Csoda hát a pálmakultusz? Pláne, hogy a Koránban is 18 utalás található a pálmafára!

Az oázis kincseit bemutató datolyamúzeumban - ami egyedülálló a világon  -  hallhattuk: az ínyencek vesznek egy fürt jó minőségű datolyát, azokat egyenként felvágják, a magot eltávolítják, s helyébe késheggyel vajat tesznek. Összecsukva hűtőbe helyezik, s aztán minden reggel négyet bekapnak. Egészséges, ráadásul potencianövelő finomság.

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

A tárlatvezetésen az Eden Palm direktora, Nabil Chokmani elmondta: Tunéziában negyvenfajta datolyát tartanak nyilván, s a legjobb a Deglet Nour, amit fénydatolyának is neveznek, hiszen a nap felé tartva megláthatjuk a magját. A fa a hatodik évben hoz először termést, eleinte 20 kilónyit, s ez a mennyiség gondos művelés mellett, a fa százéves korára a 100 kilo-grammot is elérheti. A múzeum botanikus kertjében megtudtuk: a termesztés alfája és omegája a megtermékenyítés, s egy hím pálmafa szerencsére kétszáz hölgyet is elláthat. A datolyafa minden részét feldolgozzák, s a kivágott példányok után sem marad hulladék, többek közt kötél, szőnyeg, edényfogó és alátét, tetőfedő anyag kerül ki belőle. S mivel a fát  éveken keresztül sóval kezelik, a szálak megkeményednek, így bútorok is készíthetők belőle. A múzeumi laboratóriumban a datolyából tartósítószer nélküli lekvárokat és vajat készítenek, azokból finomabbnál finomabb sütemények lesznek, ám a csúcs maga a datolya, amelynek csupán egy baja van: alig lehet abbahagyni az evését.

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

Noha Tunézia területe csupán 163 ezer négyzetkilométer, az idegenforgalomból már évek óta jelentôs bevételre tesz szert. Az oda látogatók 90 százaléka Európából érkezik, fôleg német és francia területrôl, ám a magyarokat is egyre nagyobb számban vonzza ez az afrikai ország. Hazánk a közép-európai térségben – Ausztria, Lengyelország és Csehország után – a negyedik legfontosabb küldô piaca Tunéziának.

 További képek:

 További képek:

A magyar télben forró tunéziai képek

Tunéziai tónusok

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

A magyar télben forró tunéziai képek

Tunéziai tónusok

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

A magyar télben forró tunéziai képek

Tunéziai tónusok

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

A magyar télben forró tunéziai képek

Tunéziai tónusok

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

A magyar télben forró tunéziai képek

Tunéziai tónusok

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

 Tunis - Tozeur

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

 Tunéziai életképek

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

 Tunis - Tozeur, les palmes dans un oazis  

 Tunézia szépségei 

 Tunézia szépségei 

 Tunézia szépségei 

 Tunézia szépségei 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!