2017.05.16. 14:45
Csodálatos panoráma - A szigligeti vár 750 éve hűséges őre a Balaton-felvidéknek
SZIGLIGET - Az üdülőfalut gyakran emlegetik a nyugalom szigeteként, míg a felette emelkedő festői várrom a hazai várturizmus egyik fő célpontja.
A vulkanikus hegykúpról a tó vizére néző kőfalak több mint 750 éve hűséges őrei a Balaton-felvidéknek. Az évszázadok alatt szolgáltak királyi várként, főnemesek kiérdemelt adományaként, s a hont a töröktől védelmező végvárként. Legelsőnek lejegyzett építtetői a pannonhalmi bencés szerzetesek voltak 1260- 1262 között.
Tőlük csereadománnyal szerezte meg IV. Béla a neki megtetsző erődítést és várpalotát, amely a trónt utódló királyok birtokában maradt csaknem két évszázadig. A későbbi időkben olyan urai és kapitányai voltak a várnak, mint az Újlaki család, majd a törökverő Magyar Bálint. Tóti Lengyel Gáspár és a szigligetiek vitézségét a Balatonfüreden élt író, Lipták Gábor Sajkások serege című történelmi novellájában örökítette meg. A török által bevehetetlennek bizonyult vár pusztulását villámcsapás okozta mintegy három évszázada.
A Balaton-felvidék páratlan látképe tárul elénk a szigligeti várból
Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta
Hiába erősítették meg többször is a fennmaradt falakat, a Balaton vára igazi gazdára az utóbbi esztendőkben akadt. Az országos műemléki rekonstrukciós program támogatásával európai uniós alapból - több mint 300 millió forintot fordíthattak a vár felújítására -, és saját forrásokból építkezve a szigligetiek sok mindent tettek a meg-óvására és turisztikai vonz-erejének a növelésére.
A terület helyreállító munkálataival nemcsak komfortosabbá tették a történelmi emlékhely területét, de törekedtek a bemutathatóságára is a látogatók számára. A településre autóval érkezőket és az Országos Kéktúra útvonalát járó bakancsos turistákat több kiállítás, látványosság várja. A Várgalériában ismerkedhetünk a vártörténettel, az egykori fegyverekkel és használati eszközökkel, valamint az itt feltárt régészeti leletekkel. Az első építők, a pannonhalmi bencés szerzetesek és a vár-alapító IV. Béla emlékének adózva rekonstruálták, s textilképekkel díszítették a Szent Mártonról elnevezett várkápolnát.
Vitézlő eleink legalább úgy szerethettek jókat enni-inni, mint a környék gasztronómiai különlegességei és nedűi iránt érdeklődő külföldiek és magyarok, így sokak érdeklődésére tarthat számot a XV- XVII. századi barokk konyha újraépítése.