Csodás tájak, különleges növények, ínycsiklandó ízek és delfinrajok Horvátországban

Az út egyenesen izgalmas - már ami a látnivalót illeti. Hegyi szerpentineken föl-le hajtunk, miközben jobbra alattunk a tenger kékje terül el. Lenyűgöző a panoráma a túloldalon felbukkanó szigetekre: a Krk-re és a Cres-re. Az utóbbit kompra szállva, húszpercnyi hajókázással érjük el. És ha már itt járunk, nem hagyhatjuk ki a Beli nevű, magyar vonatkozású települést. A legenda szerint itt talált menedéket a 13. században a tatárok elől menekülő IV. Béla király. Mintha Toszkánában járnánk: a dombtetőt amolyan nagyméretű fejfedőként ódon kőházak és a templom uralja. Fölöttünk a magasban fakó keselyű pár húz el. A madár szárnyainak fesztávja a két métert is meghaladja, és mivel Európában alig fellelhető már, fokozott védelem illeti.

Kitűnőek a kilátások. Zeleni otok vitalnosti, azaz a vitalitás zöld szigete - így hirdetik a térséget Fotó: TZ Mali Lošinj

A sziget névadó települését, Crest is érintjük. Az út menti plakátokon felötlik a felirat: No stress in Cres! És valóban, a városka a nyugalom szigete a maga színes homlokzatú, olasz stílusban emelt épületeivel, szűk utcácskáival, a part menti kávézók sokaságával. A két szigetet elválasztó Osorba érünk, amely gyakorlatilag szabadtéri múzeum, ahol az ódon falak közt nyaranta komolyzenei koncertek sorát rendezik. Egy szűk, mindössze kilenc méter széles csatorna fölött átívelő hídon érünk a másik szigetre, Lošinjra. Ennek központja Mali (Kis) Lošinj a maga nyolcezer állandó lakosával, szemben a Veli (nagy) Lošinj alig ezres lélekszámával. Az elnevezésbeli ,,pontatlanság" régről eredeztethető, amikor is a most kisebb társ volt a fejlettebb, ám az évszázadok során lekörözte őt a tőle északabbra elterülő ,,Kicsi". A kettőt nemcsak közút köti össze, hanem több kilométer hosszú promenádon gyalog is el lehet jutni egyik helyről a másikra. A part menti séta akár egy félnapos program is lehet, ami még bóra esetén is beütemezhető. Sőt, ilyenkor élvezhető igazán a testmozgás jótékony hatása: a szél által felkorbácsolt tengerből érkező finom vízpermet jót tesz a tüdőnek, a gyaloglás pedig megmozgatja elgémberedett izmainkat. A vidéket egyébként is gyógyhelyként tartják számon, különösen a légzőszervi betegségekben, asztmában szenvedők keresik fel előszeretettel.

A Cikat-öböl igazi fürdőparadicsom, a turisták egyik kedvenc helye

És azok, akik imádják a napot, a vizet. A Nap évi 2500 órát süt errefelé, a tenger hőfoka a legnagyobb téli zimankó idején sem süllyed 12 fok alá. Igaz, a strandolni vágyóknak kicsit meg kell küzdeniük, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak. Mali központi részéből indulva több lépcsőt kell megmászniuk, hogy a domb másik oldalára, a kellemes, homokos, aprókavicsos partszakaszra érjenek. A Čikat-öböl igazi fürdőparadicsom, szállodák és szebbnél szebb villák sorával. Ez utóbbi családi építmények a monarchiabeli korszakot idézik, de van közöttük olyan is, amelyet az egykori YU-army főtisztjei, tábornokai bitoroltak.

A hangulatos Veli Losinj főtere a templommal

Strandolók Losinj szigetén. A Nap évi 2500 órát süt errefelé

Zeleni otok vitalnosti, azaz a vitalitás zöld szigete - így hirdetik a térséget. Mediterrán fenyőerdők sora húzódik a part mentén, úgyhogy a strandolóknak ide nem kell külön napernyő. A botanikusok több mint ezer növényfajt tartanak számon, köztük sok olyat, amelyet a tengerészek hoztak magukkal távoli útjaikról a hajózás hőskorában, a 19. században. Nincs még egy olyan hely Észak-Adrián, ahol ennyi pálmafa díszíti az utcákat. Ritkaság a maga nemében az is, hogy delfinrajok tanyáznak errefelé. A szelíd emlősök olykor a komphajók kíséretére szegődnek, az utasok nagy örömére.

Ízelítő a sziget ínycsiklandó gasztrokínálatából

Delfinek a tengerben. Olykor a komphajók kíséretére szegődnek

Mali Lošinj legújabb kori attrakciója Apoxyomenos antik bronzszobra, amelyet néhány évvel ezelőtt, 1999-ben emeltek ki a tenger fenekéről, miután egy belga amatőr búvár véletlenül rábukkant. Évekig tartott a restaurálása, míg nagyközönség elé állíthatták. Kisebb világkörüli úton is megfordult már, hisz a helyi városokon - Zadaron és Zágrábon - kívül bemutatták Londonban, Ljubljanában és Firenzében.

Népviselet a szigeten

Az antik szobor a szakértők szerint az i.e. 2-1. században kerülhetett a hullámsírba. Egy hajón szállították, amikor ítéletidő támadt a tengeren. A személyzet vetette a mélybe a műalkotást, hogy megszabaduljon a nagy súlytól, és el ne süllyedjenek, illetve áldozatot hozzanak az isteneknek. Egyébként ez az egyetlen görög műalkotás, amelyre a kelet-adriai partoknál találtak rá. Az eredeti az i.e. 4. században készülhetett. Ennek nyolc másik változata létezik, egyet-egyet Rómában és Bécsben őriznek. Mind közül a lošinji a legteljesebb, a legjobban megőrzött. Magassága 192 centiméter, alkotója ismeretlen. Fiatal görög atlétát vagy harcost ábrázol, ám nem akció közben, hanem azt követően. Az illető egy érces eszközzel távolítja el az izmos testére kent olívaolajat, amelyre a küzdelem hevében rátapadt a por. A horvátok, hogy bemutassák, négyszintes interaktív kiállítást alakítottak ki köréje, dokumentálva a feltárás és restaurálás teljes folyamatát. E látnivalóra alapozva még négycsillagos szállodát is építettek, ahol wellness csomagokat neveztek el róla, sőt bizonyos kozmetikai cikkeknek is ráutaló nevet adtak.

Apoxyomenos antik bronzszobra

BUZÁR ALATT SÜL A GARNÉLARÁK

Valami régi, valami új és némileg másoktól kölcsönvett. Így jellemezte a szigetbeli konyhaművészetet az egyik étterem séfje. A kérdésre, hogy milyen helyi specialitást ajánl, több ételt is megemlített, ránk bízva a választást. A kínálati listán szerepel a Cres-szigeti birka húsa, amelyet parázson sütnek, de ők rántott változatban is készítik. Nyilván a tenger gyümölcseit (halat, rákot, kagylót) is sokféleképpen tálalják. Szakácsunk nem kis önteltséggel állítja: tengerükben ,,terem" a világon a legjobb skampi (garnélarák). Ennek elkészítéséhez buzar nevű, nyeles edényt használnak, amely kisebb bográcsot formáz. Ősidők óta ezt viszik magukkal a bárkáikon főzőcskéző halászok. Az ételhez paradicsomszószt adnak. De elmaradhatatlan adalék az olívaolaj, a hagyma, a fokhagyma, a petrezselyem, sőt még finom bort is öntenek hozzá.

És a záróétel? Palacsinta, amely a ,,valami átvett" kategóriába tartozik. Igaz, kicsit átformázva, hisz töltelékhez krémsajt (mascarpone) és füge jár.